Balanyi György: Anima Franciscana (Budapest 1930)

A magyar ferences provincia kialakulása

,135 fejlődésében bekövetkezett villongások zavaró hatása hosszú időre, esztendőkre levette napirendről a magyar kérdést. Pedig ebben az időben már magyarok is éltek a testvérek sorában. Az első névleg ismert magyar ferences Magyar Ábrahám volt, egyike annak a huszonöt testvérnek, akik 1221-ben Speieri Cézár vezetése alatt Németországba indultak. Jámbor honfitársunk talán valamelyik olasz egyetemen (Bolognában ?) tanultában ismerkedett meg a poverello nyomán kelt mozgalommal és szegődött követői közé. Bizonyos, hogy belépésekor még fiatal ember volt, mert a későbbiek során azt olvassuk róla, hogy Speieri Cézár a nagy paphiányra való tekintettel 1222-ben az olasz Palmerius és a német Hartmodus testvérrel egyetemben áldozó pappá szenteltette őt.

1) De amilyen bő értesülésünk van az első megtelepedési kísérletről, ép oly kevés és sovány adat áll rendelkezésünkre a tulajdonképen való megtelepedést illetőleg. Még idejét sem tudjuk pontosan, annál kevébbé ismerjük közelebbi körülményeit. Sem azt nem tudjuk, hogy kiké volt az újabb kezdeményezés érdeme, sem azt, hogy honnét jöttek és hol vertek először fészket. Mindezekre nézve csupán találgatásokra vagyunk utalva. De ezen nincs mit csodálkoznunk. Mert a kialakuló magyar provinciának nem akadt Herodotosa, aki megörökítette volna számunkra a pályakezdés heroikus erőfeszítéseit. A később készült történeti feljegyzések és oklevelek pedig túlnyomó részökben áldozatul estek a XVI. és XVII. század rettenetes megpróbáltatásainak, melyek csaknem valamennyi ferences kolostorban megszakították a történeti fejlődés folytonosságát. Chronica fr. Jordani. Id. kiad. 23., 28., 31. 1.