Szilágyi Mária - Németh Ferenc: Bánáti sorsok az első világháborúban. Fábián Ernő és Bayer Irén hagyatéka nyomán (Temesvár, 2017)
4. Fábián Ernő háborús hétköznapjai
• BÁNÁTI SORSOK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN • Csernyére, édes jó Szívem volt oly aranyos, és elkísért. 1/2 8-ra Csemyére érek, édes Anyám nagyon meg van lepve, hogy ismét ki kell mennem, de hát ki mit tehet ez ellen. Május 5. Péntek. Reggel 1/2 8-kor kelve kávéházba megyek reggelire. 9-kor jelentkezem, és beoszt a Krankenhaltestationra.68 (...) Délig ott ólálkodom, majd ebéd alatt telefonon felhív a Sanitätschef Majovsky, hogy azonnal menjek hozzá, hívtam végzetemet, el kell menni. Megkapom a rendeletet, hogy Lufer ezredorvost a 60. gyalogezrednél helyettesítenem kell. Épp annyi időm van, hogy a stanislaui vonatot elérhetem. Stanislauban várnom kell a buczaczi vonatra 4-től 8-ig. Bementem a városba, kávéházba. Két lap édes Angyalkámnak. 7-ig itt időzöm, majd kimegyek a vonatra, és 1/2 9-kor indulunk is. 1/2 2-kor érkezem Buczaczra, hol a Krankenhaltestationra megyek aludni, örültem, hogy nem kell kószálni reggelig. Május 7. Vasárnap. (...) 8-tól 10-ig maródivizit, utána megtekintése a fürdőnek és egyéb intézményeknek. Délben közös ebéd a Regimentskomandán69, de eléggé meg vagyunk zavarva, a muszka nagyon lövöldöz nehézágyúkkal. Sietek haza a deckungba70, nemsokára erőteljesen kezdi lőni a falut, de minden eredmény nélkül. Bosszantó, hogy e szép délutánon bent kell ülni a fedezékben, de nem is mozdulhatunk ki estig, még ott is vacsorázunk, ha ez így megy tovább, úgy még az éjszakát is ott kell majd töltenünk. De nem, este 1/2 8-kor abbamarad, és csend borul a tájra, így mi is a szobánkba vonulunk, és csakhamar nyugalomra térünk, a levél megírása után. Május 8. Hétfő. 7-kor hatalmas robbanásra ébredek, melyek repülő bombáitól eredtek. Hamar felkelek, és sietek maródivizitet tartani. Annyi ember van ott, és a repülő mindezeket látja, biztos baj lészen. Muszka tüzérség folyton zaklat. 10-kor beteget látogatok, majd egynéhány képet másolok, de nem lehet nyugodtan dolgozni a mindinkább közeledő gránátok miatt, muszáj a fedezékben tölteni az egész délutánt. Estefelé egy felvételt csinálok fedezékünkről. Közben néhány gyalogsági fegyvergolyó is zaklat. Dacára a sok lövegnek, amely a faluba esik, nincsen sebesült. A legénység egészségi állapota kielégítő. Jól érzem magam, gyönyörű időnk van, és ami a fő, kosztunk kitűnő, csak cigarettát nem lehet kapni. 1/210-kor lefekszem, levelet nem írtam Édesemnek. Május 17. Szerda. Nyugalmas éjszaka után 3 órakor ébredek, tüzérségünk erős lövöldözésére, de még inkább gyomrom és beleim féktelen görcseire. Nem merek kimenni, mert nagyon süvítenek a golyók. 1/2 5-kor mégis ki kell mennem, és 6-kor megint, de most már gyógyszereket veszek. Egész délelőtt nyugalmam van. Délután átjő Brenermann segédorvos is Ungárt megnézni. Bizony tífusz biztos, kérdéses most már, vajon nem kap-e flekktífuszt. Lemegyünk a völgybe Bartinek kapitányhoz. Ott borozgatunk, egy felvételt csinálok, de nem 68 Betegellátó állomás 69 Ezredparancsnokság 70 Fedezékbe í 89 >
