Szilágyi Mária: Domeniul de la Jimbolia - Das Landgut von Hatzfeld - A Zsombolyai uradalom (Székesfehérvár, 2016)

A zsombolyai Csekonics-uradalom és annak öröksége - Úrilakok az uradalom területén

DOMENIUL DE LA JIMBOLIA | DAS LANDGUT VON HATZFELD | A ZSOMBOLYAI URADALOM Szilágyi Mária - Anica Draganic Г der gesellschaftlichen Lebensweise. Das Schloss war mit privaten und repräsentativen Räumen ausgestattet. Zur Lebensweise gehörten weiterhin die Jagden, Bälle, Tanzabende, Hauskonzerte und Matinés. „Der Wohnsitz auf dem Lande und dessen Umgebung blieb weiterhin der Schauplatz der traditionellen Lebensweise, wo die Hauptaufgabe des Familienoberhaupts die Verwaltung und Überwachung des Landguts war, während die Frau des Hauses sich um den Haushalt und der Leitung der Hausdienerschaft beschäftigt war” (ÓHIDY, 2007. 18.). Die Schlösser haben oftmals auch die Rolle der Verwaltungszentren übernommen, wie beispielsweise auf dem Landgut von Hatzfeld. Auf dem Gut der Csekonics stand mehr als ein halbes Jahrhundert lang nur ein einziges Schloss, das im Zentrum der Gutsverwaltung, in Hatzfeld, erbaut worden war. In den 60-er Jahren des XIX. Jahrhunderts kam es dann zum Bau des neuen, repräsentativen Schlosses, das die Macht und den Einfluss der Familie Csekonics widerspiegelte. Nicht nur die Erscheinung des Schlosses, sondern auch der Architekt hat dazu sehr stark beigetragen. Die zwei Schlösser standen dicht beieinander, nur einige Kilometer Birtokaik megvásárlása után, a XVIII, század végén a torontáli nemesség első dolga saját kényelmének biztosítása volt, így csakhamar hatalmas parkkal körülvett díszes kastéllyal jelölték meg területük központját. A kastélyok a főúri birtokok legreprezentatívabb épületei voltak, és magának az objektumnak is szimbolikus jelentése volt, az uraság hatalmát és felsőbbrendűségét hirdette. Az épületeket a faluközpontokban vagy a települések határában emelték. A század végére számos, különböző stílusban épült kastély díszítette Bánát területét. A főúri család általában az uradalom területén álló kastélyokban töltötte a nyarat, télen azonban többnyire csak vadászni jártak ide a férfiak. A család az évszak további részében viszont budapesti palotájában vagy melegebb tájakon múlatta az időt. A városi időzés a téli vidéki tartózkodásnál színesebb életet kínált (ÓHIDY, 2007. 13.). A két lakóhely közötti közlekedést, és általában az utazást а XIX. század második felétől nagyban megkönnyítette a vasút megjelenése. Zsombolya már 1857-ben, a Temesvár - Szeged vasútvonal kiépítésével bekapcsolódott a Monarchia vérkeringésébe. Ezen általános jellemzők a Csekonicsoknál is fel­entfernt. Dennoch standen ihre jeweiligen architektonischen Ausdrucksformen in totalem Kontrast zueinander. Man kann das auch so deuten, dass das neue Schloss den Fortschritt symbolisierte, der zentrale Herrensitz aber die klassischen Werte, das Fortdauernde. Diese Deutung hat sich später auch in der Realität wiedergefunden. Während vom neuen Schloss Csitó keine Spur mehr geblieben ist, wird das alte Schloss, das Winterschloss noch heute benutzt. Das dritte Csekonics-Schloss kam Ende des XIX. Jahrhunderts in den Besitz der Familie, als sie das Roggendorfer Anwesen erwarb und damit auch das Herrenhaus, das sie später nach ihrem Geschmack erweitern ließ. „Die Kriege, die Meutereien und Systemwechsel ließen dieses Gut fast spurlos verschwinden“ auf dem gesmaten Gebiet des Banats (NEMETH, 2003. 7.). Die einstigen Herrenhäuser verfielen und heute ist von ihrer alten Herrlichkeit keine Spur mehr zu finden. „Stehen als Memento einer alten Welt, an die sich immer weniger Menschen erinnern” (PODHORÁNYI, 2011. 7.). Diesem Schicksal konnten die Csekonics-Schlösser nicht entgehen - ihre Überreste lassen die ehemalige Größe der Familie nicht mehr erahnen. ismerhetők. A Torontál 1898 áprilisában arról értesítette az olvasókat, hogy Csekonics Endre és családja újra Budapesten tartózkodik, miután a telet a Riviérán, az előző heteket pedig Abbáziában töltötte (Torontál, 1898.89. sz.). A XIX. század folyamán ezek voltak azok a helyek, ahol a magyar nemesség zöme, valamint a kor híres művészei, politikusai is gyakran megfordultak (NÉMETH, 2003. 7.). Mint ahogy az élet csaknem minden területe, a főúri lakáskultúra is jelentős fejlődésen ment keresztül a XIX. század folyamán a társadalmi életmód és a technikai fejlődés következtében. A kastély rendelkezett magán- és reprezentációs célokat szolgáló helyi­ségekkel. Az életmódhoz továbbra is hozzátartoztak a vadászatok, bálok, táncestélyek, házikoncertek, matinék. „A vidéki otthon és annak környezete továbbra is a hagyományos életforma színhelye maradt, ahol a családfő legfontosabb feladata a birtok gazdasági ügyeinek intézése, ellenőrzése volt, a ház asszonya a háztartással, illetve a háziszemélyzet irányításával foglalkozott" (ÓHIDY, 2007.18.). A kastélyok sokszor a birtokigazgatási központ szerepét is betöltötték, így volt ez a zsombolyai uradalomban is. DOMENIUL... I DAS LANDGUT... | A ZSOMBOLYAI... 137

Next

/
Thumbnails
Contents