Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Czetz Balázs: Két "világégés" között
Két „világégés" között sát is az általuk nemkívánatos családok számlájára írták. Beadványukban igen plasztikus képet festettek a településen uralkodó állapotokról: „Napirenden vannak a lopások, nemcsak az éj sötétjében, hanem világos nappal is. Minden félelem és szégyenérzet nélkül fogják meg a baromfiakat, hurcolják el, s mi félve bosszújuktól tehetetlenül állunk velük szemben.” A martonvásári csendőrök állítólag a többszöri felkérés ellenére sem intézkedtek és a községi illetőséggel nem rendelkezőket nem távolították el a faluból. A leírtaknak ellentmond a váli főszolgabíró ezen ügyben keletkezett jelentése, amely szerint egy pusztazámori és egy székesfehérvári családot már több esetben lakhelyükre toloncoltak, de ők minden alkalommal visszatértek a faluban élő rokonaikhoz. A váli főszolgabíró jelentésében igen szkeptikusan állt a helyzet megoldásához, kijelentette, hogy „mindaddig, míg a cigány ügy országosan rendezve nem lesz a hatóság tehetetlenül áll velük szemben". Az intermezzo jelentőségét az adja azon túl, hogy képet kapunk az őszirózsás forradalmat követő közállapotokról, a hatóságok tehetetlenségéről, hogy ez az egyik ma is meglévő, ismert dokumentum a Tor- dasi Nemzeti Tanács működéséről. A tanács tagjai közül a feliratot ketten, Zsakó István és Toman István szignálták.234 Érdemes megjegyezni, hogy ők később az 1919. évi tanácsköztársaság alatt a direktórium tagjai is voltak. A fenti konkrét eseten túl a tanácsköztársaság kikiáltásáig szinte csak közvetett információkkal rendelkezünk a nemzeti tanács működéséről, a község mindennapjairól. A nemzetőrség, sok más településhez hasonlóan, Tordason is a község rendjét, a fosztogatások megakadályozását hivatva állt fel. Tagjairól, működéséről csupán néhány adat ismert, a fenti eset azonban azt példázza, hogy mint rendfenntartó szerv nem lehetett túl hatékony. Megszűnéséről tudósít minket a község képviselő-testületi jegyzőkönyve, ez alapján tudjuk, SZÖVETKEZETI LEVENTEOTTHON (Közli: Wünscher,1943. 362. p] 234 MNL FML XVI. 5.17/92 sz. 97
