Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Czetz Balázs: Két "világégés" között
Tördas sára, a köztársaság kikiáltására IV. Károly eckartsaui nyilatkozatát követően 1918. november 16-án került sor. A politikai változások, az államkeretek felbomlása komoly gazdasági krízist eredményeztek, a hadigazdaságra átállított ország egyre nehezebben tudta ellátni állampolgárait. Egyes közszükségleti cikkekből (pl.: petróleum, só, gyufa), teljes volt a hiány. A munkanélküliek száma radikálisan nőtt, a nyomor és a kilátástalanság tízezrek életét jellemezte. Az országban zajló események természetesen hatással voltak a közigazgatás alsóbb szintjeire is. Az országos példa mintájára november 4-én megalakult a Fejér Megyei Nemzeti Tanács is. A tanács nem volt államigazgatási szerv, csupán a közigazgatást ellenőrizte és tanácsadó szervként funkcionált, mégis működése során itt születtek a legfontosabb politikai döntések, így fennállása alatt a megyében a legmagasabb szintű politikai szervezetet jelentette.233 A megye községeiben túlnyomó többségben már november közepére megkezdték működésüket a nemzeti tanácsok, csak egy-két kivétel akadt - ilyen például Vál -, ahol december közepéig vártak a nemzeti tanács megalakulásával. Tordason a nemzeti tanács létezéséről csupán közvetett adatokkal rendelkezünk; a megalakulás időpontja, tagjainak névsora sem ismert. A szervezet működésére utal viszont egy, a kormánybiztoshoz írt 1919. február 21-én kelt levél, amelyben a Tordasi Nemzeti Tanács és a helyi szociáldemokrata párt azzal a kéréssel fordult az elöljárósághoz, hogy a településen a háborút követően megtelepült cigány családok eltávolításáról intézkedjen. A levél jól jellemzi a háborút követő állapotokat, a központi hatalmak meggyengülését, a szegénységet és a zűrzavart. Mint a tanács tagjai írták: „községünkben [...] több itteni illetőséggel nem bíró czigány család telepedett meg s a község elején tanyát ütve sátorok alatt tartózkodnak". A nemzeti tanács tagjai a lopások elszaporodá233 Fitz, 1968. 73. p. (Közli: Wünscher,1943. 160. p) 96