Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Czetz Balázs: Két "világégés" között
КЕТ „VILÁGÉGÉS" KÖZÖTT A világháború negyedik évében, 1918-ban az ország lakosainak szenvedései a tetőfokára hágtak. A fronton harcolók és a hátországban helytállók egyaránt tapasztalták, hogy lassan az élethez elengedhetetlenül szükséges iparcikkekből és élelmiszerből sem képes a Monarchia eleget előállítani lakosai ellátására. Az egyre növekvő veszteséglisták, a megmerevedett frontvonalak a legharciasabb militaristák számára is lassan-lassan világossá tették, hogy az egyenlőtlen küzdelem csupán a központi hatalmak vereségét hozhatja. A kérdés csupán annyi lehetett, hogy a vereség mikor következik be és milyen következményekkel jár majd. A háború kimenetele egyértelművé tette, hogy a korábbi politikai, társadalmi berendezkedés a továbbiakban nem tartható fenn, az Osztrák-Magyar Monarchia napjai meg voltak számlálva. 1918 tavaszán már az is egyértelművé vált, hogy az Antant Hatalmak a Monarchia teljes felosztása mellett döntöttek, ezzel engedve a nemzetiségek önállósodási igényeinek. A dualista államon belül 1918 októberében egyre másra alakultak a nemzeti tanácsok, amelyek önrendelkezési jogot követeltek maguknak. Ezek példájára 1918. október 23-án éjjel az ellenzéki pártok résztvevőiből megalakult a Magyar Nemzeti Tanács is. Az ellenkormányként fellépő szervezet elnöke Károlyi Mihály lett, akit a tömegek nyomására a hazaözönlő katonák hathatós támogatásával október 31-én miniszterelnöknek neveztek ki. Az úgynevezett őszirózsás forradalom tehát hatalomra segítette Károlyit, aki első lépésként gyorsított ütemben - tegyük hozzá nagy társadalmi támogatottsággal - megkezdte a hadsereg leszerelését. Ennek következtében aztán a cseh, román, szerb alakulatok számottevő ellenállás nélkül vehették birtokba az ország nagy részét. Az államforma megváltoztatáTORDAS ÉS KÖRNYÉKE TORDAS ES KORNYÉKÉ A 20. SZAZAD ELSŐ FELEBEN (Közli: Wünscher,1943. 24. p] 95
