Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Bödő István: "Népek tavaszától" a "nagy háborúig"
TORDAS A tordasiak életében továbbra is fontos szerepet játszott a szőlőtermesztés. A helység határában termelt szőlőfajtákból (rotgipfler, kleinweis, fehér, vörös és fekete dinka, kolontár és kadarka) főként fehér, kisebb részben vörös bort készítettek. A minőségre jellemző, hogy az 1871. évi Fejér vármegyei borkiállításon gróf Batthyány László is részt vett Tordason készített borával.217 A tordasi szőlőművelésre súlyos csapást jelentett a filoxéra (sző- lőgyökér-tetű) megjelenése. Az amerikai kontinensről „ importált" kártevőt Magyarországon először 1875-ben észlelték Pancsova környékén, majd jelentős pusztítást okozva fokozatosan elterjedt az ország szőlőtermő vidékein. A filoxérát Tordason 1885-ben észlelték először, ezért Sárközy Aurél alispán zár alá helyeztette a helységet, vagyis szőlővesszőt, hajtást, oltványt és termést tilos volt a településről elszállítani és értékesíteni.218 A kártevő pusztításának szemléltetésére jó példa egy eset, amikor néhány tordasi gazda 1891-ben kérvényt adott be a náluk haszonbérben lévő szőlő után fizetendő bérleti díj csökkentésére. A gazdák 1873-ban Tordas nagyközségtől örök haszonbérbe vettek hat hold nagyságú legelőt azzal a céllal, hogy oda szőlőt telepítenek. A filoxéra azonban szinte teljesen kipusztította az ültetvényt, a területet a továbbiakban csak szántóföldként lehetett hasznosítani („nyolcadrész hasznot sem jövedelmez"), ezért kérték a haszonbérlet felmondását. Végül a bérleti szerződés fennmaradt, azonban a 328 forintos bérleti díj összegét a képviselő-testület mintegy harmadával csökkentette.219 A filoxéra ellen hatásos védekezésnek a szénkénegezés bizonyult, ami jelentősen megnövelte a termesztés költségeit. Az elpusztult ültetvényeket a betegségnek ellenálló amerikai szőlőfajtákkal pótolták, azonban az ezekből készített bor nem adott a korábbiakhoz hasonló minőséget, ezért ezek oltványként történő felhasználása jelentett megoldást. Az 1890-es években megjelenő, szintén Amerikából „származó" peronoszpóra további gondokat okozott a szőlősgazdáknak. A tordasi gazdálkodók érdekvédelmi egyesülete, a Tordasi Földmívelők Szövetsége a Magyar Gazdaszövetség tagjaként 1913-ban alakult meg, célja „aföldmívelés iránti szeretet fejlesztése, az ősi földhöz való ragaszkodás fokozása". Az elnöki tisztséget az evangélikus lelkész, Podh- radszky János töltötte be.220 217 Pénzes, 1872.156., 172. p. 218 Erdős, 1998a 118. p. 219 MNL FMLIV. 405b/263.1891. szeptember 26. 220 MNL FML IV. 428b/96. Tordasi Földmívelők Szövetsége. 90
