Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)

Bödő István: "Népek tavaszától" a "nagy háborúig"

Népek tavaszától" a „Nagy háborúig"

Tordason a Hangya szövetkezet 1904-ben alakult meg, első boltjuk 1905- től működött. A forgalom növekedése miatt a szövetkezet 1911-ben 4000 koronáért Tordas központjában telket vásárolt, ahol - főként Dreher Antal 15.000 koronás kedvező kamatozású hitelének köszönhetően - 1914-re felépült új székházuk. Ezzel a lépéssel megteremtették az alapját a későbbi fejlődésnek. Az Országos Központi Hitelszövetkezet helyi tagszövetségét 1910-ben alakították meg. A szövetkezeti betétállomány értéke 1914-ben elérte a 159.000 aranykoronát, azonban az 1920-as évek pénzromlása gyakorlatilag megsemmisítette a megtakarításokat.221 A nagyközséghez tartozó vadászterületeket az 1883. évi XX. törvénycikk értelmében árverés keretében adták bérbe, amelynek nyertese kivétel nélkül Dreher Antal lett.222 Tordason a századforduló után három kocsma működött. Podhradszky János evangélikus lelkész 1911-ben felvetette egy negyediknek a megnyitását, hivatkozva a jelentős átmenő forgalomra. A jegyző ellenvetése ellenére a javaslatot a képviselők nagy többséggel megszavazták, a pénzügyminisztérium pedig megadta rá az engedélyt.223

A dualizmus korának békés polgári és gazdasági fejlődésének az első világháború kitörése vetett véget. Gavrilo Princip Szarajevóban 1914. június 28-án meggyilkolta a trónörököst, Ferenc Ferdinándot és feleségét. A merényletet követően háborús hangulat uralkodott el az országban, majd a július 25-én kiadott részleges mozgósítási parancs után Tordason is elkezdődtek a sorozások. Az Osztrák-Magyar Monarchia 1914. július 28-i Szerbiának adott hadüzenetével kezdetét vették a harci cselekmények.

A nagyközségből a háború alatt összesen négyszázan vonultak be,224 ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy a felmentetteket leszámítva gyakorlatilag minden 18 és 50 év közötti férfi megjárta a frontokat. A kezdeti lelkesedést a harctéri veszteségek, a háború elhúzódása, a további sorozások, az ellátási nehézségek és a rekvirálások (szabott áron történő beszolgáltatások) hatására az elkeseredés váltotta fel. A termelékenység a békeévekhez képest csökkent, a fronton harcoló férfiak munkáját a nők, az idősebb férfiak és a nagyobb gyerekek látták el. A fronton lévő katonák családtagjai, akik állandó jövedelemmel nem rendelkeztek, az államtól hadsegélyt kaptak. A tordasi képviselő-testület a háború kezdetén további ezer korona segélyke221 WüNSCHER, 1943.183-185., 188. p.

222 MNL FML IV. 405b/263. Tordas.

223 MNL FML V. 176a 1911. március 4.

224 Címtár, 1931. 397. p.

91