Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Bödő István: "Népek tavaszától" a "nagy háborúig"
Tördas PODHRADSZKY JANOS EVANGÉLIKUS LELKÉSZ CSALÁDJA KÖRÉBEN, 1925. (tordas.lutheran.hu) Munkásságának elismeréseként 1934 és 1942 között a Fejér-Komáromi Evangélikus Egyházmegye esperesi tisztségét töltötte be. A tordasi római katolikusok a kiegyezést követően leányegyházként ismét Válhoz tartoztak. A templom az 1859. évi restaurálás ellenére a század végére ismét rossz állapotba került, 1896-ban Dreher Antal támogatásának köszönhetően újították fel. A műveltségi viszonyokat nézve 1869-ben az 1004 fős összlakosság közel fele (483 fő) sem írni, sem olvasni nem tudott. Ez az arány 1910- re jelentősen megváltozott: ekkor már csak népesség harmada volt analfabéta.200 Az írástudatlanság visszaszorulásában fontos szerepet játszott az Eötvös József nevéhez köthető népiskolai törvény (1868. évi XXXVIII. törvénycikk), amely - pénzbüntetés terhe mellett - tankötelessé tette a 6 és 12 év közötti korosztályt. A dualizmus korában Tordason egy evangélikus és egy római katolikus iskola működött, utóbbi felekezet 1880-ban, vályogból új iskolát emeltetett.201 A római katolikus iskola legfőbb támogatója a Dreher család volt, hiszen a tanulók jelentős része az uradalmi alkalmazottak gyerekei közül kerültek ki. Az evangélikus tanítók közül az 1904-től Tordason kántortanítóként működő Pontőr Béla javadalmazása 1910-ben összesen 2820 koronát tett ki, ami részben pénzbeli illetményből, részben terményjáradékból (22 hold termőföld haszonélvezete), részben egyéb kisebb juttatásokból (tűzifa, faggyú) állt. Mindezeken túlmenően, tanulónként 52 fillér tandíjat kapott, illetve temetési díj is járt neki (énekszóval 52 fillér, búcsúztató beszéd tartása: két korona). Az 1909-ben segédtanítóvá választott Ormosi Lajos kötelessége volt az iskola első három osztályának vezetése az egyházkerületi tanterv szerint, valamint minden harmadik vasárnap az istentiszteleten kántori feladatokat kellett ellátnia. Javadalmazásként évente hatszáz koronát és egy bútorozott szolgálati lakást kapott, emellett tűzifára illetve 358 korona ál200 PÉNZES, 1872. 39. p„ KSH, 1912.17. p. 201 MNL FML VI. 502. Oktatási intézmények gyűjtőívei. Tordas. 86
