Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)

Bödő István: "Népek tavaszától" a "nagy háborúig"

„Népek tavaszától" a „Nagy háborúig"

lami kereset-kiegészítésre is számíthatott. Összehasonlításul ismerjük az 1887 óta a római katolikus iskola alkalmazásában álló Schlegl Károly 1910. évi javadalmazását, aki 2083 korona juttatást kapott, valamint szolgálati lakás is járt neki. Érdekesség, hogy a római katolikus iskolában magasabb tandíj volt, diákonként hetven fillért kellett fizetni, valamint a tanítót mindössze öt hold szántó haszonélvezete illette meg.202

Tordason 1905-től gazdasági ismétlőiskola is működött, célja a 12-15 éves tanulók addigi ismereteinek megerősítése mellett a fiúkat korszerű gazdálkodásra, a lányokat gazdaasszonyi teendőkre és a háztartás vezetésére nevelték. Az oktatás önkéntes alapon zajlott, tandíj fizetése mellett. A hároméves képzés a téli időszakban heti hét, a nyáriban négy órából állt. Az iskola vezetését az evangélikus tanítóra bízták, akinek a tiszteletdíját a képviselő-testület kezdetben 50 koronában állapítottak meg, amelyet később 100 koronára emeltek.203

Az analfabetizmus visszaszorulásával párhuzamosan a tordasiakban is emelkedett a kultúra iránti igény, amelynek eredményeképp 1897-ben megalakult a polgári olvasókör. Az egyesület célja: „szellem-fejlesztés, hasznos és czélszerű lapok s könyvek olvasása, társalgás, szolid kártya és játékok s eszmecserék. " Az új tagok felvételéről az olvasókör hattagú választmánya döntött, a tagsági díj ekkor évente két forint volt.204

Közegészségügyileg Tordas az 1876-ban felállított martonvásári orvosi körhöz tartozott. A nagyközségben működő szülésznő mellett 1918-ban védőnői állást is szerveztek.205 A dualizmus korának legjelentősebb közegészségügyi kockázatát a kolera jelentette. Az 1872-ben lezajlott utolsó nagy magyarországi járványt követően a kolera időnként - bár csökkenő intenzitással - felütötte a fejét. A betegség visszaszorulásában döntő szerepet játszott a higiéniás viszonyok javulása. Az 1910-ben fellépő kolerajárvány hatására, a járási főszolgabíró javaslatára a képviselő-testület járványkórház felállításáról fogadott el határozatot, az építkezésre 6500 korona felhasználását engedélyezték. A járványkórházat ugyan kialakították, azonban 1917-re olyan leromlott állapotba került, hogy az összedőléssel fenyegetett.206

202 Uo. Ja vadalmi jegyzőkönyvek. Tordas.

203 MNL FML V. 176a 1904. november 7., 1905. augusztus 20.

204 MNL FML IV. 428b/96. Tordasi Polgári Olvasókör.

205 MNL FML V. 176a 1918. január 26.

206 Uo. 1911. június 24., 1917. november 5.

87