Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Bödő István: "Népek tavaszától" a "nagy háborúig"
106 (mindkettő Martonvásár székhellyel működött), a szülésznő 25 forint fizetést kapott évente. Hivatalos utazások és kiküldetések alkalmával a jegyző egy forint, a bíró, az esküdtek és a képviselők napi díja a község határában 80 krajcár, a határon kívül ennek kétszerese nappal, négyszerese nappal és éjjel, hatszorosa a fővárosba történő kiküldetéseknél. A szervezeti szabályzatot Varga Pál bíró és Puskás János jegyző látta el kézjegyével.173 A kisbírói feladatkör egy idő után nem bizonyult vonzónak, ugyanis az alacsony fizetés miatt nehéz volt megbízható embert találni, emellett a kézbesítési teendőket is el kellett látnia. Fizetését 1905-ben 140 koronáról174 175 kétszázra emelték.1751 A község alkalmazásában álló éjjeli őr munkájának segítésére a lakosság meghatározott rend szerint egy másik őrt is kiállított, azonban a nyári munkák idején ez nagy megterhelést jelentett. A képviselő-testület 1905-ben határozatot fogadott el még egy éjjeli őr alkalmazásáról, fizetségként 240 korona értékben kapott gabonát, amit később pénzben kapott meg.176 A tűzvédelem fontosságát jelzi, hogy Tordas képviselő-testülete az utókorra maradt szabályzatok közül elsőként, 1886-ban a helység tűzrendészed szabályrendeletét fogadta el. A szűkszavú szabályzat szerint a gyúlékony anyagokat és a kazlakat a lakóépületektől, valamint egymástól legalább öt méter távolságra kell elhelyezni. A rendelet ellen vétőket két forint bírsággal lehetett sújtani.177 A nagyközségben 1891-től működött az önkéntes tűzoltóegylet, amelynek a tűzoltáson kívül a tűzoltók kiképzése volt a fő célja. Az egyesület tagdíjakból, adományokból tartotta fenn magát, élén az elnök állt, akinek a munkáját a hat tagból álló, évente választott elnökség segítette. Az egyesületnek 1897-ben 27 tagja volt, az elnöki tisztséget a jegyző, Puskás János töltötte be.178 Kezdetben egy tűzoltófecskendővel rendelkeztek, amelynek állapota miatt félő volt, hogy tűzoltás közben kireped, ezért 1907- ben új „tűzfecskendő" vételéről hoztak határozatot.179 A kártékony állatok elleni védekezésről szóló rendeletet 1896-ban fogadták el. A kiirtott kártevők darabjáért jutalom járt: a hörcsögért 10, az ürgefejekért egy, míg „fél liter" cserebogárért szintén egy krajcár díjazás járt.180 173 Tordas. Szervezési és szervezeti szabályrendelet. 1888. június 20. 174 Az osztrák-magyar koronát 1892-ben vezették be, 1900-tól lett kötelező a használata. Egy korona értékét fél forintban határozták meg. 175 MNL FML V. 176a 1905. november 28. 176 Uo. 1905. január 4., november 28. 177 MNL FML IV. 427/100. Tűzrendészeti szabályrendelet. 1886. szeptember 21. 178 MNL FML 428b/96. Tordasi Önkéntes Tűzoltó Egyesület, MNL FML IV. 405b/263. Tordas. 179 MNL FML V. 176a 1907. szeptember 9. 180 MNL FML IV. 427/100. Tordas. Kártékony állatok irtása. 1896. augusztus 8. „Népek tavaszától" a „Nagy háborúig" 79
