Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Bödő István: "Népek tavaszától" a "nagy háborúig"
Tördas Az 1871. évi XVIII. törvénycikk rendelkezett a községek jogállásáról. A törvény kétféle községet különböztetett meg: kis- és nagyközség, minden területnek tartoznia kellett valamelyik településhez. A besorolás úgy történt, hogy az adott település a törvény által ráruházott feladatokat annak korlátozott anyagi lehetőségei miatt képes volt-e egyedül ellátni, vagy kénytelen más községgel szövetkezni és körjegyzőséget alkotni. Tordas nagyközségi besorolást kapott. Az elöljáróságot a község választójoggal rendelkező lakosai három évre választották meg. Választójoggal rendelkezett minden húszadik életévét betöltő helyi lakos, aki saját jövedelme után a községben legalább két éve adót fizetett. A jegyzőt a képviselő-testület határozatlan időre választotta. A nagyközség az önkormányzati jogát a képviselő-testület által gyakorolta, tagjai felerészben a legtöbb adót fizetők (vi- rilisek) közül kerültek ki, felerészben választás útján. A testületi gyűlések elnöki tisztét a községi bíró látta el, a felsőbb hatóságok és a képviselő-testület által hozott határozatok végrehajtója az elöljáróság volt. A képviselő- testületbe minden száz lélek után egy képviselőt kellett választani, de nagyközségek esetében népességszámtól függetlenül húsz képviselőnél kevesebb nem lehetett a testületben.172 Az 1869. évi népszámlálási adatokból kiindulva a tordasi képviselő-testület húsz képviselőből állhatott. A községi törvény értelmében minden községnek el kellett készítenie saját szervezeti szabályrendeletét, ami Tordas esetében nem maradt az utókorra. Az 1886-ban kiadott XXII. törvénycikk (második községi törvény) alapján 1888-ban készített szervezeti szabályrendelet alapján képet kapunk a községi szervezet működéséről. A szervezeti szabályzat értelmében Tordas továbbra is nagyközségi jogállású település, - a hozzá tartozó Kálóz- és Erdőhátpusz- tákkal -, területe 2932 katasztrális hold, népessége 1089 fő (1880. évi nép- számlálás alapján). A helységben ekkor összesen 152 lakóház állt. A községi képviselő-testületet húsz tag alkotta, közülük tízen a legtöbb adót fizetők közül kerültek be, a többiek választás útján. A testületnek hivatalból tagja volt a bíró (üléseken az elnöki tisztet töltötte be), a törvénybíró, az esküdtek, a jegyző, a pénztárnok, a közgyám és a körorvos. Évente négyszer ültek össze; február, április, szeptember és december hónap első felében. Rendkívüli ülést ugyan a bíró és a jegyző felsőbb hatóságok utasítása alapján, valamint a testületi tagok legalább egynegyedének írásbeli kérésére bármikor összehívhattak, de azon csupán az előre meghirdetett 172 CIH. 1871:XVIII. te. 76
