Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Bödő István: "Népek tavaszától" a "nagy háborúig"
ügyekről tárgyalhattak. A képviselő-testület feladatai közé tartozott a szabályrendeletek alkotása, a költségvetés elfogadása, a törzsvagyon kezelése, a község nevében indított perek megkezdéséről vagy lezárásáról határozat meghozása, dönthetett a pótadó kivetéséről és meghatározhatta a közmunkák menetét. A községben letelepülni kívánóknak települési díjat kellett fizetniük, annak mértékét a képviselő-testület azok esetében, akiknek évi állami adója tíz és száz forint között volt, családonként 15 forintban határozta meg. A száz forint feletti adót fizetőknek a dupláját, a tíz forint alatti adózóknak pedig a felét kellett települési díj gyanánt befizetni. A testület felügyeleti jogot gyakorolhatott a község szegényei felett, gondoskodhatott azok ellátásáról. A községi elöljáróság a következő tagokból állt: bíró, jegyző, törvénybíró, négy esküdt, közgyám, községi és adópénztárnok és a körorvos. Az elöljáróságot részben a képviselő-testület, részben a választók, a járási főszolgabíró vagy megbízottja elnöklete alatt összehívott tisztújító gyűlésen, szótöbbség alapján választották meg. Az elöljáróság feladata a véleményadásra és a javaslattételre terjedt ki, határozatot csak olyan esetekben hozhatott, ha a törvény vagy egy szabályrendelet jogot biztosított rá. (A községi bírók és jegyzők nevét lásd a függelékben.) A bíró és a jegyző együtt voltak hivatottak a közigazgatás minden ágában dönteni, feladatuk volt a törvények, miniszteri rendeletek, szabályrendeletek, valamint a képviselő-testületi határozatok végrehajtása, az állami adók beszedése. Egymás tudta nélkül nem intézkedhettek, mert az fegyelmi vétségnek számított. A községi bíró vagy az általa kirendelt helyettese délelőtt kettő, délután egy órát köteles volt hivatalában eltölteni, lehetőleg posta érkezés és feladás idejében. Együttes felelősségük miatt a községből való távozásuk esetén egymást értesíteni kellett. A bíró és a jegyző további feladatai közé tartoztak még a tűzoltósági ügyek, a vadászati törvények „Népek tavaszától" a „Nagy háborúig" A TORDASI KÖZSÉGHÁZA 1890-BEN (MNL FML IV. 405П 77
