Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Bödő István: A település gyökerei
A TELEPÜLÉS GYÖKEREI örökletes földbirtokok, amelyek egy társadalmi réteg hatalmának alapját szolgálta volna. A szultán közvetlen hatalma alatt maradt birtokokat hász birtoknak nevezték. Ilyen területekből kaptak szolgálati birtokot a magas rangú vezetők (pl. beglerbég), az ily módon kiosztott föld éves jövedelme meghaladta a százezer akcsét. Az akcse ezüst tartalmú török váltópénz, a 16. században ötven akcse tett ki egy magyar aranyforintot. A hódoltság idején az akcse volt a legkisebb értékű forgalomban lévő török pénznem. A hivatalnokok és katonai szolgálattal tartozók hűségük jutalmául földbirtokadományban részesülhettek, amelynek két fajtája ismert: a ziamat az évi húsz és százezer, míg a timár a húszezer akcse alatti jövedelmű birtokot jelentette. Ezeket a birtokokat meghatározatlan időre adományozták és nem lehetett örökíteni. így biztosították a birtokosok további hűségét, tettrekész- ségét, ugyanakkor a bizonytalan jövő miatt azok általában rablógazdálkodást folytattak. A Budai szandzsákra vonatkozóan 1546-ban, 1559-ben, 1562-ben, 1570- ben, 1580-ban, 1590-ben és 1613-ban végeztek összeírást, az 1570. és 1613. évi nem maradt fenn. A defterek megőrizték a helység török földesurainak a nevét: 1546-ban és 1559-ben Tordas timárbirtok, előbb Galivanik Bozsik, majd egy bizonyos Musztafa használatában állt, aki a budai beglerbég csausza (futár) volt. A következő összeírás alkalmával 1562-ben Tordas már Szinán bég defter-emin (számvitelt ellenőrző tisztviselő) ziamat birtokához tartozott. A bég használatában állt Tordas mellett Alcsút, Gyúró, Lovasbe- rény és Martonvásár is. Az 1580. évi defter szerint Kászim müteferrika ziamat birtokához tartozott a helység. A török birtokos rangját tekintve a szultán kíséretéhez tartozó testőrgárda tagjai közé tartozott. Tordas haszonélvezőjéről 1590-ből nem maradt fenn adat.49 Az 1546. évi összeírásban mindössze három adózót írtak össze, ezek közül ketten családfők voltak. Az összeírtak száma fokozatosan növekedett: 1559-ben, az 1546-ban összeírt három fő továbbra is ott élt, ezen túl nyilvántartásba vettek további három személyt, köztük kettő beköltöző családfőt (az egyiknél a korábbi lakhelyet, Verebet is feltüntették). Tordas lakossága alig több mint egy évtized alatt megkétszereződött. A további népességgyarapodás lelassult, majd 1590-re jelentősen megemelkedett. Ekkor összesen 14 adózót írtak össze, közülük tízen családfők voltak. Elmondhatjuk, hogy Tordas lakossága 1546 óta megötszöröződött, amiben 49 Káldy-Nagy, 1985. 644. p. 29
