Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)

Bödő István: A település gyökerei

Tördas A Nyulak-szigeti monostor Buda várának török kézre kerülésekor, 1541- ben pusztult el, az apácák az ellenséges had megérkezése előtt elmenekül­tek, földesúri jogaikkal Tordason a továbbiakban nem tudtak élni. Buda vá­rának 1541. évi elfoglalását, majd Székesfehérvár 1543. évi török kézre kerülését követően Tordas a hódoltsági terület része lett. Fejér vármegye törvényhatósága székhelyének elestét követően gyakorlatilag megszűnt lé­tezni; nyugati részein Veszprém, északi részein - így Tordas körül is - Ko­márom vármegye gyakorolt időnként joghatóságot. A meghódított terüle­teken a törökök a saját közigazgatásukat vezették be, amely nem idomult a korábbi magyar vármegyerendszerhez. A Budai vilajetet (tartomány) 1541- ben hozták létre, élén a pasa rangban álló beglerbéggel. Ezzel a lépéssel a törökök nyilvánvalóvá tették, hogy a hódoltsági területeket igyekeznek be- tagozni a birodalom egészébe. A vilajet a magyar megyének megfelelő szan­dzsákokra oszlott, vezetője a szandzsákbég volt. A legkisebb közigazgatási egység a náhije, amely a magyar járásnak felelt meg. Tordast a Budai szan­dzsákhoz, azon belül a Budai náhijéhez sorolták be. A török adóösszeírások (defterek) adatait elemezve Tordas nem néptelenedett el, hanem a 16. században viszonylagos fejlődésnek in­dult. A békés években a tö­rököknek is érdekében állt a zavartalan termelés, hiszen az ebből keletkező adóbevé­telek jelentős tételt jelentet­tek a kincstár számára. A defterek ismertetése előtt néhány mondatban szüksé­ges bemutatni a török föld­birtokrendszer sajátossá­gait. A Török Birodalomban minden terület a szultán tu­lajdonát képezte, ezért az európai államokkal ellentét­ben itt nem alakultak ki A BUDAI SZANDZSÁK 1559-BEN (RÉSZLET) (Közli: Káldy-Nagy, 1977. Melléklet) 28

Next

/
Thumbnails
Contents