Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Bödő István: A település gyökerei
A TELEPÜLÉS GYÖKEREI A kutyákat el kell pusztítani, vagy 1 Ft-ot kell büntetésül fizetni. Ha valaki bármi veszedelmet hozna a szőlőkre, ebben az esetben tanácskozni kell a dézsmaszedőkkel. Ha marhák, lovak és más állatok bejövetele történne a mesgyékre és azok nem voltak megerősítve, aki köteles és akire tartozik, a dézsmaszedők 1 Ft-ra büntessék meg. Végül ennek a hegynek dézsmaszedői vödreinkben és edényeinken amelyekben a bort hazavinni szoktuk, tartoznak egy jelet tenni, hogy csalás ne történhessék. Tehát valamennyi articulushoz, amelyet a mi írásunk tartalmaz, mi akik ezeknek a helységeknek és másoknak lakosai vagyunk és leszünk, tartozunk tartani magunkat. Minden fenti előírás megtartására önként kötelezzük magunkat és írásunkat méltón és dicséretesen akarjuk megerősíteni és pecsétjeink erejével hitelesíteni. Kiadatott Boldog Margit szűz és vértanú ünnepén (január 18.) a fenti esztendőben.''47 A dokumentum további érdekessége, hogy Agárdi Borbála rendfőnök elengedte a bor után fizetendő kilencedet, csuőán a tizedet szedette be. Ennek oka valószínűleg a gazdák szőlőtermesztésre való ösztökélése, illetve az elhanyagolt részek felújításában történő érdekeltségük növelése. Tordas környékén a középkorban virágzó szőlőművelés folyhatott, hiszen a kevés számú forrás közül több is utal a szőlészetre. A középkorra vonatkozó dokumentumok átvizsgálása során megállapítható, hogy Tordason már az Árpád-kor vége felé létezett egy ilyen nevű település, amely templommal is rendelkezett. A helység kedvező fekvését a Buda várához, valamint a Budáról Fehérvárra vezető országúihoz való közelség jelentette, ami fontos szerepet játszott a középkori fejlődésben. Ba- lassovics Márton evangélikus lelkész a 19. század elején írt visszaemlékezésében meghatározta a régi település helyét. Leírása szerint Tordastól északra, mintegy ezer lépésre található dombon ekkor még láthatóak voltak a régi templom romjai, feltehetően a templom köré települt a falu.48 Tordas fejlődését - oly sok magyar településhez hasonlóan - megtörte a mohácsi csata (1526. augusztus 29.) után bekövetkező pusztítás. A török könnyűlovas egységek, az akindzsik elsődleges feladata az ellenséges területek pusztítása, a települések felperzselése, a lakosság megfélemlítése volt. Feltehetően Tordas is áldozatául esett a törökök portyázásainak, azonban a település ekkor még nem pusztult el. Az emberek egy része valószínűleg el tudott menekülni, majd a törökök kivonulása után visszatértek. 47 Fekete Nagy, 1959. 88-90. p. 48 MNL FML M. 52. sz. 27
