Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)

Vitek Gábor: Fejér vármegye a történelem évszázadainak sodrában

Tördas

gyegyűlés közül a generalis congregatiónak volt döntő szerepe. A másik gyűlésformát, a particularis congregatiót sürgős intézkedés céljából hívták össze; érdemi kérdésekben nem dönthetett, határozatait a következő közgyűlésnek jóvá kellett hagynia, a 18. század végére a vármegyei tisztikar értekezletévé vált.

A II. Rákóczi Ferenc nevével jelzett szabadságharc idején (1703-1711) Fejér vármegye esetében a „labanc"508 vármegye megosztva, „két részben" működött; vezetői Győrben tartózkodtak, a tisztviselők Székesfehérváron részgyűléseket tartottak. Fejér vármegyében 1706 tavaszától már működött a Sárvíztől nyugatra megszerveződött úgynevezett kuruc509 vármegye is. A vármegye Sárvízen túli falvai számos Veszprém vármegyei településsel együtt szövetkeztek, hogy védelmezzék magukat a „labanc"-ok betöréseivel szemben. A kuruc vármegye egyébiránt természeti adottságainál fogva is egységes, ezáltal viszonylag védelmezhető territóriumot képezett. Alapvetéséből adódott, hogy közgyűléseket tartottak, ekkor a nemesség és képviselői összegyűltek egy községi kúriában s „meghányták-vetették a vármegye ügyeit". Tevékenységéről, közgyűlési intézkedéseiről források maradtak ugyan fent, ugyanakkor jegyzőkönyvei megsemmisültek.

FEJER MEGYE JÁRÁSI BEOSZTÁSA NAPJAINKBAN

fkormanyhivatal.hu)

508 Labanc a.m. szedett-vedett, haszontalan katona, a kuruc háborúkban a császári gyalogság gúnyneve. Ellentéte a lovanc lovas jelentéssel. Eredete a magyar labanc gyalogos katona, lábas baka, gyalogos jelentéssel a „láb"+-anc főnévképzővel.

509 Kuruc a.m. felkelésben részt vevő. Eredete a latin crux, crucis f. kereszt jelentéssel.

246