Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Vitek Gábor: Fejér vármegye a történelem évszázadainak sodrában
Fejér vármegye a történelem évszázadainak sodrában A közgyűléseket általában Székesfehérvárott tartották (a 17. század végén a gyűlések székesfehérvári helyszíne - a főispán jelenlététől függetlenül - gróf Esterházy Ferenc főispán rezidenciája), ritkán a környező településeken; például Móron vagy Lovasberényben. A közgyűlés témái és a helyválasztás között nincs összefüggés. Rendkívüli helyzetben, például az 1739. évi pestisjárvány idején, a várost körülvevő vesztegzár miatt a vármegye részgyűléseit Sárkeresztúron, Seregélyesen, Csákváron, Móron, Polgárdiban, Tácon és Tabajdon tartották. A vármegyei közgyűlés csak 1700-ban döntött arról, hogy épületet vásárol a vármegyének, azzal az indoklással, hogy addig nem volt vármegyeháza. A török uralom után újjászerveződő vármegyei adminisztráció Székesfehérvár belvárosi városrészének déli szegletében lévő, 15. században emelt épületben kezdte meg működését. A 18. század végére az épület adottságai már nem feleltek meg a követelményeknek. A vármegye- háza falai között a középszintű közigazgatási hivatalok már nem láthatták el maradéktalanul feladataikat, nem biztosítottak elfogadható helyiséget a nemesi közgyűléseknek, a vármegyei törvényszék munkájának. Fejér vármegye nemesi közgyűlése első ízben, 1798-ban kért engedélyt a helytartó- tanácstól új vármegyeháza építésére. Az 1802-ben a várostól megvásárolt telken 1807-1812 között épült fel Tegl János helybeli építőmester és Pollack Mihály tervei alapján az új vármegyeháza (Szent István tér 9.). A vármegye újjászervezése idején évi két közgyűlést tartottak. Az 1690-as évek második felében gyakran csak a congregatio megnevezést használták, a köz- és részgyűlés megkülönböztetése 1702 után vált következetessé. A közgyűlések száma általában évente 3-4 volt. A részgyűléseket havi vagy akár heti gyakorisággal is megtartották, hiszen az alispán elnöklete alatt a központi tisztikar és a járási szolgabírók az ügyintézés aktuális feladatairól itt döntöttek. Miként azt korábban említettük, a vármegyei közgyűlés hatásköre kiterjedt az igazságszolgáltatás peren kívüli eljárásaira is: tiltakozások, ellentmondások, viszontellentmondások, határvizsgálati jegyzőkönyvek, bírói szemlék, árvaügyekkel kapcsolatos vagyonösszeírások, vagyonleltárak, javak összeírása, uradalmi összeírások, árenda-szerződések, bírósági ügyekben keletkezett bizonyságlevelek és ítéletek. Már a 17. század végi közgyűlési jegyzőkönyvek is rendszeresen foglalkoztak az egyházi és világi földbirtokosok érdekellentéteivel, birtokvitáival. A panaszos fél írásban adta be az ilyen esetekben megfogalmazott tiltakozását, eltiltását, ellentmondását. A közzétételről a feleknek hiteles bizonyságleveleket adtak ki. 247
