Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Vitek Gábor: Fejér vármegye a történelem évszázadainak sodrában
Fejér vármegye a történelem évszázadainak sodrában fennhatósága alá került 1709-ig, amely gyakorlatilag katonai igazgatást jelentett. Az újszerzeményi területként (neoaquistica comissio) kezelt vármegyének 15.000 forint fegyverváltságot (ius armorum) kellett megfizetnie.505 Ekkor azonban még nem került sor a vármegyei tisztikar megválasztására, csupán arról határoztak, hogy a jegyzői hivatal élére provizórikusán, a tisztújító közgyűlés összehívásáig Deáky Jánost, Győr vármegye esküdt jegyzőjét nevezik ki. A tisztikar újjászervezését a következő hónapokban a főispán személyesen készítette elő és koordinálta. Körlevélben hívta egybe a közgyűlést 1692. szeptember 20-ra. A nemesi önkormányzat ősi jogaira történő hivatkozással az alispáni és főszolgabírói tisztségek (egy, illetve három fő) betöltésénél többes jelölést alkalmaztak (az alispán Újváry Ferenc lett), a komisszáriusi (kormánybiztosi) hivatalt két fővel töltötték be (Töl- tésy László, Besnyák Sándor). Ezek mellett választottak két, a császárság székvárosába küldendő követet is (Kolosváry Mihály, Újváry Péter), valamint az ideiglenes vármegyei jegyzőt egy állandó váltotta.506 Annak ellenére, hogy a közgyűlés a személyi kérdéseket illetően eredményesnek bizonyult, a tisztikar tevékenységéről már ugyanez nem mondható el, a tisztviselők csupán egy évig maradtak hivatalukban. Az 1693. november 13-ra összehívott közgyűlésen újraválasztották az alispánt Miskey István személyében, a három szolgabírót (Kolosváry Mihály, Albert Benedek, Újváry István), a tizenegy esküdtet. Megerősítették tisztében a jegyzőt (Sza- bady András) és a két katonai biztost. Az alispán helyettesévé Albert Benedek szolgabírót választották. Az adminisztráció megszervezésében az alispán és a szolgabírák töltöttek be jelentős szerepet.507 Összeírták a falvakat. Fejér vármegyének az egykori vármegyehatárok visszaállításáért küzdenie kellett Komárom és Veszprém vármegyével, a korábbi megosztottságból érdekellentétek támadtak. Amint arra már korábban utaltunk, a vármegyei közgyűlés a nemesi vármegye legfőbb testületi szerve, ahol a megyében lakó vagy ott birtokos nemeseknek megjelenési és szavazati joguk volt. Székesfehérvár miután Fejér vármegye területén birtokokkal rendelkezett, ugyancsak képviseltette magát az üléseken. A mágnások és birtokos nemesek gyakran a tiszttartójukat vagy más teljes jogú meghatalmazottjukat küldték maguk helyett, akik szavazati joggal rendelkeztek. Fejér vármegyében is a többféle várme505 Erdős, 1989. 66-68. p. 506 MNL FMLIV. 74/5.1. köt. 1. p. 1692. szeptember 20. 507 MNL FML IV. 74/5.1. köt. 1-2. p. 1693. november 13.; MNL FML IV. la/1.1. köt. 1693. 245
