Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Vitek Gábor: Fejér vármegye a történelem évszázadainak sodrában
Tördas vényhozásban, itt olvasták fel a kormányhatóságoktól érkező rendeleteket, jogszabályokat (statutum) alkotott, megválasztotta, ellenőrizte s felmentette a vármegyei tisztségviselőket, kivetette a saját „szükségleteinek" fedezésére szükséges háziadót, intézte az állami adókirovást, bonyolította a katonasággal kapcsolatos, s minden egyéb nyilvánosságot igénylő ügyeket (betáblázás, összeírások, armális-kihirdetés stb.). A vármegyei igazgatás testületi szervei közé még az - egyes igazgatási feladatokat ellátó (hadiadó kivetése, költségvetés végrehajtásának ellenőrzése stb.) - úgynevezett vármegyei bizottságokat kell sorolni. A vármegyei igazságszolgáltatás a sedrián (sedes iudiciaria) folyt. Noha a vármegye élén az uralkodó által kinevezett főispán állt, annak - a tényleges, gyakorlati munkát tekintve - első tisztségviselője az alispán; további tisztviselők: másodalispán, szolgabírák, esküdtek, jegyzők, adószedők, tiszti ügyész, táblabírák, levéltárnok, pertárnok, várnagy. Fejér vármegye a török kiűzését követően nyerte vissza önrendelkezési jogát. A vármegye kelet-dunántúli része csupán Székesfehérvár felszabadítása után került a császáriak kezére. A régióközpont, az egykori koronázó város, Székesfehérvár 1688. május 19-én szabadult fel, ahol az igazgatási szervezet a város reorganizációját még ugyanazon esztendő júliusában megkezdte, ugyanakkor a vármegye visszaállítására csupán 1692-ben került sor. A következő esztendők tehát a comitatus „régi jogaiba és állapotába való" visszahelyezése s az újjászervezés folyamatának időszaka. FEJÉR VÁRMEGYE KÖZIGAZGATÁSI TÉRKÉPE fsoa.mapline.hu) 242
