Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Vitek Gábor: Fejér vármegye a történelem évszázadainak sodrában
Fejér vármegye a történelem évszázadainak sodrában is a helyi igazgatás legfőbb szervei a vármegyék, a nemesi comitatus egyben a hatalom gyakorlásának legfontosabb kerete; - a hadsereget, az egyházakat és a kamarai igazgatás területileg is kiépített szakapparátusát kivéve - az egyetlen szerv, amelyen keresztül a központi akarat érvényesülhetett. Legáltalánosabb, átfogó testületi szerve a nemesi közgyűlés (fajtái: generalis congregatio - közgyűlés, particularis congregatio - részgyűlés), a vármegyében lakó vagy itt birtokos nemesség legfőbb szerve. A már a 16. századra kialakult hatáskörét tekintve; irányította a vármegyét, követei útján részt vett a törAz adózásra kötelezettek összeírásának több fajtája ismert. Szűkszavú hazai forrásaink közül (telkenkénti összeírások, birtokadományozási levelek, családi levéltárak szétszórt és töredékes utalásai, uradalmi feljegyzések, vármegyei összeírások stb.) érdemi népességi, gazdasági utalások lelhetők fel a dicális és portális összeírásokban. A 16. századból mindössze egy Fejér vármegyei portánkénti összeírás maradt fent. Szentágothai Literátus Lázárt Székesfehérvár elestének évében, 1543-ban utasították a török uralom alatt álló települések számbavételére. Eredményeként mindössze 20 lakott helyet vettek számba a vármegye délnyugati-nyugati peremén.500 Megjegyezzük, hogy a hódoltság időszakának - Fejér vármegyére vonatkozó - járási beosztása sem ismert, csupán ez az egyetlen adólajstrom említi Cseh Gergely szolgabíró járását. A török kiűzését követően FEJÉR VÁRMEGYE CÍMERES PECSÉTJÉNEK ÁBRÁZOLÁSA AZ 1837. ÉVI CÍMERMEGÚJÍTÓ DIPLOMÁBAN LEFESTVE (MNL FML IV le 1. d. 139b) 500 Nagy, 1960. 77. p. 241
