Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Bödő István-Czetz Balázs-Dakó Péter: "Tordason mindig kék az ég"
Tördas A vidék éghajlata mérsékelten meleg, az évi középhőmérséklet tíz Cel- sius-fok körül alakul. A napsütéses órák száma évente 2000 óra körüli. Az éves csapadékmennyiség átlagosan 550-570 milliméter, ami viszonylag alacsonynak mondható. Tordas területe 101-198 méter tengerszint feletti magasságban, a Mezőföld és az Etyeki-dombság találkozásánál helyezkedik el. A környék kialakulásában a folyóvízi üledékképződés és erózió, az északkelet-délnyugati vetődéseket létrehozó földmozgások, valamint az utolsó jégkorszak idején lejátszódó löszképződés játszották a főszerepet. A Gerecse kiemelkedésének irányából érkező folyóvizek az itt elhelyezkedő homokos-agyagos pannó- niai táblát kavicstakaróval fedték be. A víz eróziós hatására e tábla kavicsos rétege erősen lepusztult, ennek következtében a felszín tagolttá, hullámossá vált. A terület a jégkorszak idején végbement kéregmozgások eredményeképp tovább tagolódott, ekkor jött létre az a vetődés, amely a Szent László- patak völgyének kialakulásához vezetett. A további tagolódás hatására jellegzetes eróziós tanúhegyek jöttek létre: Csillag-hegy (197 méter), Szarkamáj-hegy (186 méter), Erdőhát (182 méter). A Szent László-patak völgye teraszos kialakítású eróziós medence, amelyet a vetődés mentén mozgó víz alakított ki. A völgyoldal változatos me- redekségű, erősen erodálódott, alján változó szélességű (500-900 méter) ho- locén-kori öntésiszappal fedett síkságot találunk. A község területét túlnyomórészt löszös alapkőzeten létrejött, termékeny csernozjom talaj uralja, amelyen szántóföldi növénytermesztés folyik. Az erdők talaja barna erdőtalaj, a patak mentén réti öntéstalaj és csernozjom fordul elő, ezeken a területeken korábban legeltető állattenyésztés és rétgazdálkodás folyt.10 A Gerecsében eredő és Tordason keresztülfolyó Szent László-patak vízhozama nagy mértékben függ a csapadékviszonyoktól. A felsőbb szakaszokon tapasztalható jelentős vízkivétel miatt a patak mire eléri Tordas köz- igazgatási területét, a szükséges vízmennyiség töredékét szállítja csupán, amely a meder növényzetének elburjánzásához vezet.11 Tordas közigazgatási területének közel háromnegyedét (73,5 százalék) szántóföldként használják, jellemzően nagytáblás művelési módon. Az erdőterületek aránya alacsonynak mondható, a 62 hektárnyi erdő az összterületnek mindössze 3,7 százalékát teszi ki. A domboldalak kiválóan alkalmasak 10 MNL FML XXIV. 1351a Tordas község környezetvédelmi programja, 2005.17. p. 11 Uo. 15. p. 12
