Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Czetz Balázs: Két "világégés" között
KÉT „VILÁGÉGÉS" között A tordasi evangélikus egyházközség vezetősége 1943-ban kérvényezte a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumtól, hogy államsegély kiutalásával tegyék lehetővé egy három tantermes, két tanítói lakásos iskola felépítését. A minisztérium válaszában kifejtette „a mai háborús viszonyok mellett csak a legsürgősebb, elodázhatatlanul szükséges építkezések tatarozások támogatására adnak lehetőséget. A szóban lévő iskolában a tanulók jelenlegi létszáma mellett az oktatás - a rendelkezésre álló tantermekben - megoldható."283 Óvoda ekkor még nem működött a településen, pedig a gyermekek nagy száma és a szülők munkája miatt szükség lett volna rá, de anyagi okokból nem tudták azt megépíteni. A településen az evangélikusok után a római katolikus felekezethez tartozók voltak a legtöbben. A korszakban - 1868-tól - Tordas a váli plébánia fi- liája volt. A templom a 18. század elején épült. Az első világháború alatt a 125 kg-os harangját - akárcsak az evangélikusét - rekvirálták. Egy elhasadt harang maradt a faluban, amelyet Chay Antal (Válón szolgált 1906 és 1930 között) újraöntetett, s mellé 1923-ban a hívek adományából egy 145 kg-os új harangot is vásároltak. A búcsút március 25-én tartották, a magyar nyelvű szentmise kéthetente volt, a litániákat a kántortanító végezte. A vallásos egyesületek közül az oltáregyesület 36 taggal, a rózsafüzér társulat 45 taggal működött. A falu végén a martonvásári út mellett még egy kerítés nélküli fából készült határkereszt is állt. Az egy tantermes római katolikus népiskola a Fő utca 85. szám alatt működött. Az 1880 körül épült kő alapú, vályog falazatú, cserépfedéses (ez 1935-ben készült) épülethez csatlakozott egy kétszobás, konyhás, kamrás, istállóval ellátott tanítói lakás is. Az 1931/32-es tanévben 79 tanuló (fiúk, lányok vegyesen) járt az iskolába. 1942-ben a tanulói létszám már lecsökkent 59-re, közülük három fő baptista volt, míg a többiek római katolikusok. A magyar nyelvű oktatást egy kántortanító végezte, aki tanításon kívül népoktatással és a leventék kiképzésével is foglalkozott.284 A tanítók közül Sza- lay József 1927-től tanított a településen. A csepregi, 1882-es születésű tanító 1902-ben főgimnáziumi érettségit tett, majd 1906-ban a Győri Királyi Katolikus Tanítóképző Intézetben tanítói és kántori oklevelet szerzett. Előbb Bükkön, majd Viszákon tanított, ezt követően 1926-tól Tárnokon, végül 1927. szeptember 4-től Tordason helyezkedett el. Az első világháborúban 283 Uo. 284 MNL FMLIV. Tordas községi monográfia. 127
