Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Czetz Balázs: Két "világégés" között
TORDAS tartalékos főhadnagyként 51 hónapig szolgált, amelyből 14 hónapot töltött fronton. Helytállását a Signum Laudis (Katonai Érdemérem), ezüst, bronz vitézségi érmek, valamint sebesülési érem is bizonyítják. Szalay József negyven év szolgálati viszony után 1946 szeptemberében vonult nyugállományba.285 Tordas történetében az 1930-as évek végétől a Hangya Termelő- Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet meghatározó szerepet játszott. A faluban az általuk felépített létesítmények közül számos még mind a mai napig szolgálja a település lakóit. Szövetkezeti mintafaluként Tordas az 1930-as évek végén és az 1940-es évek elején az országos figyelem középpontjába is került. A Hangya Termelő- Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet 1898-ban alakult meg Budapesten. Céljuk a falusi nép felemelése, az uzsora elleni küzdelem és a középbirtokosi osztály megerősítése volt. A szövetkezet rövid másfél évtized alatt behálózta az egész országot. Az elő világháború előtti magyarországi falvak jórészében sikerült hitelszövetkezetet vagy szövetkezeti boltot létesíteniük. 1907-ben a Hangya Központ áruforgalma elérte a 12 millió koronát, 1911-ben pedig az ezredik falusi szövetkezetét alapították meg. Az első világháború alatt a szövetkezetek száma már elérte a 2140-et. 1916-ban megalakult a Hangya Ipar Rt., amely részvénytársaságok, malmok, üzemek megvásárlásában, hadikölcsönök jegyzésében vett részt. A trianoni békediktátum következtében csupán 893 szövetkezet maradt meg az ország területén, a korábbi 2242-ből. Az infláció következtében a szövetkezet vagyona is jelentősen megcsappant, állami támogatással tudott csupán talpon maradni. A fejlődés azonban csak átmenetileg torpant meg, 1921-re ismét 1900 fölé sikerült fejleszteni szövetkezeteinek számát. Az 1929-1933-as gazdasági világválság a Hangyát is megrázta, a recessziónak mintegy 200 falusi központ esett áldozatául. 1934-től azonban ismét emelkedett az áruforgalom és a szövetkezetek száma, ekkortól Wünscher Frigyes vette át a vezérigazgatói széket. Ebben az évben a Hangya Központ 8.931.941 pengő, a többi részszövetkezet pedig 5.282.528 pengő tőkével rendelkezett. A Hangya alkalmazottak száma 9000 körül mozgott. Az 1940-es évek háborús konjunktúrája idején a Hangya Szövetkezet üzemeiben 10.000 alkalmazott és munkás dolgozott, vagyona 38 millió pengőre emelkedett. A tordasi mintafalu történetéről Wünscher Frigyes 1943-ban jelentetett meg egy kötetet, Tordas a Balogh Elemér szövetkezeti mintafalu címmel. A pro285 MNL FML VI. 502. 128
