Bödő István – Czetz Balázs – Dakó Péter: Kisapostag története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 33. (Kisapostag, 2013)
Czetz Balázs: Kisapostag a két háború között
Kisapostag a két háború között A javaslatot azonban a képviselő-testület név szerinti szavazáson elutasította. A határozat mellett csupán hárman szavaztak; Papp János, Csikós József és a beterjesztő Szoják Lajos, ellene viszont 14 fő foglalt állást.25 A jegyző nem hagyta annyiban a dolgot, és több - 1923 januárjában például egy hatoldalas - levélben fordult a tanfelügyelőhöz, amelyekben az önálló állami iskola mellett érvelt. Ebben leírta, hogy az iskolalátogatás alkalmával ugyan semmiféle terhelő adatot nem talált, de kétségtelen meggyőződése, hogy „ a kisapostagi tót nyelvű lakosság körében ügyesen eltitkolva s a családi tűzhely és az egymás közötti bizalmas érintkezés körére szorítkozva él a szlavofil politikai szellem és érzés Egyik beadványában azzal érvelt, hogy az iskola hiánya miatt ,, évtizedek során hány jó magyar tótosodott el, akik ma fajukat, magyar nemzetüket, a magyar törvényeket megtagadva a legdühösebb pánszlávok”. Az 1923-as kérelemben a jegyző felhozza, hogy az ő javaslatát az iskola felállításra a képviselő-testületben „ túlsúlyban lévő tót ajkú és ágost[dl\] /zzYv[allású] evangélikus] vallású tagjai” már korábban elutasították. Támogatásul beadványához csatolta a „Kisapostag községi magyar ajkú lakosok” 1922. augusztus 29-ére datált kérvényét, amelyben 65-en egy állami iskola felállítását kérték. A kérvényt elsőként Papp János és Csikós József látta el kézjegyével. A jegyző és támogatói részére anyagi forrás ugyan nem állt rendelkezésre az iskolaépítésre, ám ezzel a kérdéssel nem is igen foglalkoztak, bíztak abban, hogy majd állami forrásból épül meg az iskola, így arra a helyieknek nem, vagy csak minimális mértékben kell áldozniuk. Előrelátóan minden beadványban hangsúlyozták, hogy ugyan a magyar lakosság többségben él a faluban, az anyagi javak túlnyomó részét azonban a „tótok” birtokolják, így az iskola felépítéséhez csak minimálisan tudnak hozzájárulni. Baksa György állami tanító diákjai körében az 1936/37-es tanévben 87
