Bödő István – Czetz Balázs – Dakó Péter: Kisapostag története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 33. (Kisapostag, 2013)

Czetz Balázs: Kisapostag a két háború között

Kjsapostag története A beadványok sorozata végül megtette hatását, a nemzetiségi ellentétekre ér­zékenyen reagáló kormányzat, főleg, mert a magyar anyanyelvű lakosság elnyo­mását olvasta ki az ügyesen megfogalmazott jelentésekből, már az 1923/24-es tanévtől kezdve, magyar tanítási nyelvű állami iskolát szervezett a településen egy tanítói állással. Azonban az iskola megfelelő épület hiányában ekkor még nem kezdhette meg működését. A lakosság önerejéből képtelen volt felépíteni a megfe­lelő iskolát, a tanfelügyelőség pedig nem tudta biztosítani az államsegélyt, amely fedezte volna a költségeket. Sőt a többszöri megkeresés ellenére a katolikus egyház sem volt képes vállalni az iskola felépítését és későbbi fenntartását. így bár elren­delték az iskola megszervezését, 1928-ig konkrét lépések az ügyben nem történtek. Ekkor azonban pozitív fordulat következett be. A Vallás- és Közoktatási Miniszté­rium hosszas előkészítés után értesítette Kisapostagot, hogy „különös tekintettel a község szegény voltára hajlandó egy tantermes iskolát, tanítói lakást építeni s a tantermet berendezni, felszerelni a szükséges bútorzattal és tanítási eszközökkel azokat időközben pótolni, ha szükséges későbbi időben még egy tantermet s tanítói lakást létesíteni, úgy hogy ezen költségek sem most, sem a jövőben sem egészében, sem részben a községre háríttatni nem fognak”. Mindezekért cserébe a település­nek biztosítani kellett egy telket (ingyen), az építkezés során a napszámot, vala­mint a fuvart, azt követően pedig a szükséges fenntartási költségeket. Az építési telek előteremtése nem terhelte meg túlságosan Kisapostag költségvetését, ugyanis a település ellentételezés nélkül megkapta az Országos Földbirtokrendező Tanács által a római katolikus egyháznak iskolaépítés céljára juttatott 1600 négyszögöl (egy katasztrális hold) nagyságú telket. Ezt a területet rögtön elcserélték a 217-es és 218-as helyrajzi számú, a Fő utca és a későbbi Iskola utca közti ingatlanok­Babusnyik János evangélikus tanító az iskola diákjaival az 1930-as években 88

Next

/
Thumbnails
Contents