Bödő István – Czetz Balázs – Dakó Péter: Kisapostag története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 33. (Kisapostag, 2013)
Bödő István: Egy település újjászületése
Egy település újjászületése megbecsülni és gondozni”. A bíró ígéretet tett arra, hogy a vadászati jog értékesítéséből befolyó hatvan forintot az iskola kimeszelésére és bevakolására fordítják.45 Az iskolával egy időben épült tanítói lakás állapota 1899-re „ tarthatatlan állapotú, nincs ott becsületes ajtó, ablak, kályha, a szoba padlójában a szükség és pusztulás ezer alakban jelentkezik”. Az iskola korábbi javításai után maradt adósságok törlesztésére és a tanítói lak belső felújítására a leány egyház nyolcszáz forintot igényelt a pesti evangélikus főesperestől.46 Kisapostag első név szerint is ismert tanítója Jurányi Miklós, aki 1876 októberében lemondott. A tanító 1873-ig visszamenőleg negyven forintot követelt az egyháztól. Végül sikerült megegyezniük, ennek értelmében a tanító a teljes 1876. évi jövedelméhez hozzájutott, cserébe eltekintett az egyház által is jogosnak tartott követelésétől. Jurányi Miklós utódául Linczényi Lajos dunaegyházai káplánt választották meg, akit 1878-ban evangélikus lelkészi kinevezést kapott a Liptó vármegyei Királylehotára. A leányegyház közgyűlése ezt követően a mogyoródi tanítót, Endreffy Bélát nevezte ki Linczényi Lajos utódául.47 A tanítónak járó juttatások és a bérezés úgy tűnik jelentősen megterhelte a kisapostagi híveket, ezért azok az anyaegyház segítségét kérték, azonban a dunaegyházai presbitérium a kérést elutasította. Endreffy Béla állását közel egy évig nem töltötte be,48 helyettesítéséről nem áll rendelkezésünkre adat. Endreffy utóda 1888-tól a korábbi tanító Jurányi Miklós lett. A KISAPOSTAGI RÉGI KÖZSÉGHÁZA 61