Bödő István – Czetz Balázs – Dakó Péter: Kisapostag története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 33. (Kisapostag, 2013)

Bödő István: Egy település újjászületése

Egy település újjászületése ság nevén lévő földeket Dunaegyháza község és a Dunaegyházai Evangélikus Egyház használta vagy adta bérbe, valamint ők számoltak el a földekből szár­mazó jövedelmekkel. A főszolgabíró továbbá arra az eredményre jutott, hogy a kisapostagi birtokosok Dunaegyháza közigazgatási költségeihez semmilyen módon nem járultak hozzá, viszont az adókat ma is az ottani jegyző szedi be, az adó főkönyveket ott vezetik. Véleménye szerint az adóügyeket Kisapos- tag községre kell bízni, a településeket pénzügyileg is külön kell választani. A kisapostagi kataszteri birtokíveket is Dunaegyházán kezelték, amire semmi­lyen jogalapjuk nem volt.27 A helyszíni vizsgálat után az ügyben egy évig nem történt változás, ezért Kálmán Vince Adonyi járási főszolgabíró Fejér vármegye alispánjánál, Sárközy Aurélnál fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezte a dunaegyházai jegyző ellen. Véleménye szerint, mivel Kisapostaggal kapcsolatban járnak el, ezért van joghatóságuk eljárni a más vármegyéhez tartozó település jegyzőjével szemben. Az ügymenet érdekében írásban megkereste a Dunavecsei járás főszolgabíráját, ahová Dunaegyháza tartozott.28 A főszolgabíró jelentése nyomán a Székesfehérvári Pénzügyigazgatóság igaz­gatója is megszólalt az ügyben: szerinte az elfogadhatatlan, hogy egy község adó­ügyeit más törvényhatóság területéről kezeljék. Felszólította a főszolgabírót, hogy hasson oda az ügy elintézése érdekében.29 A dunaegyházai jegyző az ellene indított vizsgálat következtében bemutatta a Kisapostagra vonatkozó 1890. évi adófőkönyvet az illetékes Sárbogárdi Adóhiva­talnak, az 1891. évi pótadó lajstromot pedig felterjesztette. Megállapították, hogy az adóügyek vezetését szabályszerűen látta el.30 Dunaegyháza és Kisapostag teljes szétválasztásának kérdését Sárközy Aurél alispán felterjesztette a belügyminiszterhez. A dokumentumok áttanulmányozását követően Lukács György belügyminiszteri államtitkár válaszában kiemelte Kis­apostag önálló kisközségi létét. Megkereste a pénzügyminisztert, hogy intézked­jék a két település pénzügyi igazgatásának teljes különválasztásának ügyében. A Kisapostagi Társaság és Dunaegyháza kapcsolatába nem kellett beavatkoz­ni, mert abban nem a község, hanem magánszemélyek voltak érdekelve. Abban az esetben lehet csak közbelépni, ha a község érdekei sérülnének. Zárásként az államtitkár kiemelte, hogy Kisapostag szervezeti szabályzatát a lehető legrövidebb időn belül át kell dolgozni, és jóvá kell hagyatni.31 A módosított szabályzat sajnos nem maradt fenn, így nem tudjuk megállapítani, hogy milyen fenntartásai lehettek a Belügyminisztériumnak. A belügyminisztériumi határozatot végül 1891. december 24-én hozták meg. „A pénzügyminiszter úrral egyetértőleg ezennel elrendelem, hogy azon törvény­be ütköző gyakorlat, mely szerint a Fejér vármegyében fekvő és a baratsi kör­jegyzői szövetkezethez tartozó Kis-Apostag község adómunkálatait a Pest-Pilis­57

Next

/
Thumbnails
Contents