Bödő István – Czetz Balázs – Dakó Péter: Kisapostag története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 33. (Kisapostag, 2013)

Bödő István: Kisapostag évszázadai

Kisapostag története a király curiájába küldeti, hogy azok megpecsételve vitessenek hozzá, mivel e köve­tek csak a maguk számára megpecsételt okleveleket kaptak. Ezeket április 20-án az erdélyi püspök ünnepélyesen hirdesse ki a népnek és a klérusnak, a kalocsai érsek megparancsolja, hogy az erdélyi püspök július 1-jén az érsekhez a Duna melletti, Fewldwar feletti Apostagra jöjjön (ad nos in Apostag, quod est prope Danubium, super Fewldwar), amit az érsek más testvéreinek és társaiknak gyülekezésre ki­jelölt, hogy innen vonuljanak az ország kongregációjára, előbb azonban egymás között tanácskoznak. ”7 A szöveg a helyszín meghatározását tekintve nem egyértelműen fogalmaz. Apostag Földvár feletti fekvése a Duna jobb partjára is vonatkozhatott, amit meg­erősíthet a Duna-soron egy családi ház kerítésénél 1960-ban feltárt középkori kemence nyomai. A 13-14. századra datált kemence a terület lakottságára utal.8 A település beépített részén régészeti feltárás nem történt, így a középkori falu fekvésének helyét nem ismerjük. Az 1436-ban előforduló „Apaztag” elnevezés bizonyosan Apostagra vonatko­zik, ugyanis a váci püspöki helynök által kiállított okiratban szerepel az apostagi plébános neve („domino Paulo plebano de Apaztag").9 Az 1487-ben feltűnő Apastagh10 név szintén a Váci Püspökség által keletkeztetett dokumentumban for­dult elő. A Lázár deák által készített, 1528-ban napvilágot látott térkép, a Tabula Hungáriáé Apostagot a mai Kisapostag helyén ábrázolja.11 A világviszonylatban egyedülálló térkép - Magyarország első nyomtatott térképe - a késő középkori te­lepüléshálózatról ad viszonylag pontos képet. Minden település természetesen nem került ábrázolásra, így például a mai Apostag sincs feltüntetve. Felvetődik a kérdés, hogy a térkép készítője véletlenül helyezte Apostagot a Duna másik oldalára, vagy tudatosan a mai Kisapostagra gondolt. A tévedés azért zárható ki, mert a környező települések helye pontosan került a térképre. A települést Lázár deák templomos helyként ábrázolja, amit megerősithet egy 1775-ben készült térkép is, ahol egy templomromot („ rudera ecclesia ”) tüntettek fel.12 Amennyiben itt templom állt, az csak középkori eredetű lehetett, ugyanis 1526 után a helység végig pusztaság volt. A templomromot a későbbi térképek nem ábrázolják, aminek az az oka lehet, hogy az emberek annak köveit építkezésekhez széthordták, egy másik lehetőség szerint a Duna mellett található romokat a folyam idővel elmosta. A 16-17. században készített térképeken Lázár deák munkáját vették alapul - a hódoltságban nem volt mód új felmérés készítésére -, így Apostagot a török ki­űzéséig folyamatosan feltüntetik annak ellenére, hogy az feltehetően már uralmuk kezdetén elpusztult. Kisapostag a Buda-Eszék út mellett feküdt, ennek köszönhetően a hadak vo­nulási útvonalába esett. II. Lajos király (1516-1526) seregével 1526-ban elvonult a falu mellett útban a tragikusan végződő mohácsi csata felé. Feltehetően már a török 22

Next

/
Thumbnails
Contents