Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

Szent Katalin oltalmában (Erdős Ferenc)

csurgói egyházat plébánia rangjára emelte, filiája (leányegyháza) pedig Igar lett. A megyés püspök határozatát Károlyi József is szorgalmazta, feledtette elődei (Károlyi György, Károlyi Viktor és Károlyi Gyula) mulasztását. 1934ben bekövetkezett haláláig kegyúri kötelezettségeit példásan teljesítő birtokosnak bizonyult. 1921-ben a plébánia élére Pintér György került, aki a közéletben is jelentős szerepet töltött be, a római katolikus kör elnökeként szervezte a gazdasági világválság idején az arra rászorultak segélyezését, a közművelődés terén is szerepet vállalt, felkarolta a katolikus kör színjátszó csoportjának tevékenységét. Több mint két évtizeden át volt plébános Fehérvárcsurgón, az ő kormányzata alatt elkészült a keresztelőmedence, az első világháborúban elvitt harangokat 1924-ben pótolták. Közadakozásból készíttették el a Jézus Szent Szíve tiszteletére felszentelt 108 kilogramm súlyú harangot, a Magyarország Nagyasszonyáról elnevezett harangot Sárközi István Amerikából hazatért hívő adományából öntötték, 1937-ben az orgonát újították meg. Pozitív tartalmú változások bontakoztak ki a XIX. század végétől az oktatásban is. Gróf Károlyi Gyuláné született Pálffy Géraldine grófnő 1893-ban a Paulai Szent Vincéről elnevezett irgalmas nővérek részére zárdát építtetett és óvodát létesített, az elemi iskolai tanulmányokra felkészítő intézmény felekezeti hovatartozás nélkül fogadta be a gyerekeket. 1910-ben a zárda épületében római katolikus leányiskola kezdte meg működését, a fiúk továbbra is az egytanerős iskolát látogatták. A leányiskola alapításával egy időben tanítói oklevéllel rendelkező vincés nővér kezdte meg oktatói, nevelői munkáját. Egymást követve Karácsonyi Aurélia, Kardos M. Beatrix és Limnek M. Ágnes oktattak a leányiskolában. Az egyházközség 1923-ban állami támogatással megszervezte a második szerzetes nővéri tanítói állást, átszervezték az oktatás rendjét: a fiúkat a III-VI. osztatlan osztályban a kántortanító oktatta a templom melletti egyházközségi iskolában, a III-VI. osztályos leányokat és az I—II. osztályos leányokat és fiúkat a zárdaiskolában tanította Limnek M. Ágnes és Gajda Irén Jolán. Az egyházközségi fiúiskolában 1925-ig Potyondy Ádám, majd Nádhera Pál volt a tanító. Nádhera Pál közel négy évtizeden át oktatott Fehérvárcsurgón, napjainkban is tisztelettel idézik emlékét volt tanítványai. Nádhera Pál 1896-ban született Gánton, apja az Esterházy uradalom pagonyerdésze volt. A szülők a tehetséges gyermeket Esztergomba taníttatták, ahol 1916-ban szerzett tanítói oklevelet, majd az olasz hadszíntéren harcolt. 1919-ben Csákváron kezdte meg néptanítói munkáját, 1921-ben Gyúróra került kántortanítónak, 1925-ben negytekintélyű elődje, Potyondy Ádám nyugdíjazását követően került Fehérvárcsurgóra kántortanítónak. A Fehérvárcsurgóhoz csatolt Rákhegyen 1910-ben jött létre a római katolikus iskola, kezdetben uradalmi épületben működött, majd 1929-ben ötezer korona állami támogatásból megépítették a modern, egytantermes és két szo-