Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

Háború, forradalom, diktatúra (Erdős Ferenc)

HÁBORÚ, FORRADALOM, DIKTATÚRA Az I. Ferenc József személyével egybekapcsolt „békés" időszak 1914 nyarán az ellenkezőjére változott, kirobbant az első világháború, a háborús vereség következtében összeomlott az Osztrák-Magyar Monarchia, forradalom és szovjet mintájú diktatúra nehezedett az országra. 1914. június 28-án Szarajevóban Gavrilo Princip szerb anarchista megölte Ferenc Ferdinándot, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét és feleségét. A gyilkosságot követő napokat feszült várakozás jellemezte; háborúról, a gyilkosság megtorlásáról beszéltek az utcákon, a kocsmákban. A július 14-én elrendelt részleges mozgósítás, majd a július 28-án megjelent általános mozgósítás a háború kezdetét jelentette. Országszerte - így Fehérvárcsurgón is optimista közhangulat alakult ki, a sajtó tudatosan felkorbácsolta a nemzeti érzést, tápot adott nacionalista felhangoknak, új 1848-ról, a haza védelméről, az emberiség szebb jövőjének nyitányáról szóltak a fegyveres konfliktust dicsőítő vezércikkek. I. Ferenc József osztrák császár és magyar király „Mindent meggondoltam, megfontoltam" kezdetű felhívását a megyei sajtó is közzétette, és megtoldotta azzal a szerkesztői véleménnyel, hogy a „monarchia megtalálta szívét, megacélozta akaratát, és ez az akarat fog diadalmak ragyogásában fürödni". Fehérvárcsurgón a mozgósítás elrendelésekor a behívottak eleget tettek a parancsnak. Éltették a háborút, a „Haza és a Király" mellett tüntettek. Hivatalos ünnepségekre nem került sor, a bevonulókat a hozzátartozók, a lakosság - társadalmi hovatartozás nélkül - kísérte a vasútállomásra. A háború első hónapjaiban közel ötvenen vonultak be a császári és királyi hadseregbe, a magyar honvédséghez harmincan kaptak behívót. 1918 nyaráig 420-an teljesítettek frontszolgálatot, a munkaképes férfiak több mint negyven százaléka harcolt a szerb, az orosz, az erdélyi és főképp az olaszországi hadszíntereken. Egy, az 1930-as évek elején összeállított kimutatás szerint a hősi halottak száma 72 (a frontszolgálatot teljesítettek több mint 17 százaléka), a hadiözvegyeké 15, a hadiárváké 29.