Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

Gyarapodó település (Erdős Ferenc)

A kastély a XIX. század második felében 3100 forint értékű italmérési kötvénye. A törzsvagyon 1897-ben 1212 forintotjövedelmezett. A jegyzői hivatal ügyforgalmára az alábbi adatok utalnak: a közigazgatási ügyek száma 1897-ben meghaladta az 1050-et, az adóügyek száma 280 volt, 443 okiratot kézbesítettek, 1441 marhalevelet állítottak ki, 45 illetőségi ügyet intéztek el, 149 aratási munkaigazolást adtak ki, és 48 illetékfizetési meghagyást fogalmaztak meg. A körültekintő gazdálkodás a XX. század első éveiben meghozta gyümölcsét, 1903-ban megvalósulhatott az egyik legjelentősebb beruházás, az új községháza. Közel egy évtizeden át gyarapították a községháza-építési alapot. 1896-ban megvásárolták a szomszédos Dani György-féle házat és telket, így az építkezéshez megfelelő telekhez jutottak. 1898-tól pedig ötszáz forintot, majd évente ezer koronát takarították meg, 1903-ig 4700 korona gyűlt egybe. A Dani-féle házat lebontották, az építésre alkalmas anyagokat az új községháza építésénél használták fel. A terveket és a költségvetést Róna Ferenc székesfehérvári építész készítette el, amelyet Szigeti Kósa Miklós uradalmi tiszttartó, képviselő-testületi tag alapos és szakszerű bírálata alapján fogadtak el. 1903. március 29-én megtartott közgyűlésen döntöttek az építkezés megkezdéséről. Egy év múltával, 1904. április 28-án Kayos István vezetőjegyző jelentette a képviselő-testületnek: a múlt évben felépített községháza épülete kiszáradt, beköltözésre készen áll. (A községháza pontosan száz esztendeje ad otthont a közigazgatásnak, a rendszerváltozás kibontakozásától pedig a polgármesteri hivatalnak.) Az építési költségek elérték a 8500 koronát, a számla kiegyenlítésére 2800 korona kölcsönt vettek fel. Kötelezettséget vállaltak arra, hogy három esztendő alatt évenként ezer korona tőke és kamatai visszafizetésével a kölcsönt törlesztik.