Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

Jobbágyokból szabad földművesek (Erdős Ferenc)

Az úrbéri egyezség hitelesítői (1867) A statisztikai adatokat Fényes Elek leírása egészíti ki: „magyar falu..., gyönyörű regényes vidéken. Lakja 923 református, 531 katolikus, 240 evangélikus és 30 zsidó... Határa első osztálybeli; terem szép búzát és híres káposztát, jó bort, erdeje, vízimalma van". Az 1858. évi földrajzi lexikon adatai szerint a község a Móri járáshoz tartozott. Lakóinak száma: ezer református, 540 katolikus, 250 evangélikus és 35 izraelita. Nem messze a falutól eredt több forrásból egy gyógyvíz a hegyekből, összefolyásukból egy kis tó keletkezett. A lexikon említést tesz a Tatárhegyről is. Az utolsó posta ekkor Móron volt. A jobbágyfelszabadítással összefüggő kérdéseket a szabadságharc leverése után kialakult önkényuralmi rendszer az 1853. évi császári nyílt parancsban szabályozta. Meghatározta az úrbéres földek után a földesúrnak járó állami kártalanítás módját, de az irtások, a cenzuális és maradványföldek megváltá-