Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)
Főúri nemzetségek címerei alatt (Vitek Gábor)
zött - Csurgó lakói „lázadoznak, földesuraiknak a kellő tiszteletet nem adják meg". Tetejében a csurgóiak még attól sem rettentek vissza, hogy sérelmeik orvoslására az alispán kezdeményezésére összehívott úriszék (földesúri bíróság) előtt idézés ellenére sem jelentek meg. A közgyűlés határozatában lesújtott az engedetlenekre, s méltó megfenyítésük igényével bebörtönöztette őket. A jobbágytelek mértékét és a szolgáltatásokat szabályozó 1767. évi rendelet végrehajtásakor, 1768-ban (az iratokat és az urbáriumot április 19-én készítették el) Csurgón név szerint 98 adófizetőt; 87 telkes jobbágyot (colonus), hét házas zsellért (inquilinus) és négy „lakos"-t, azaz más házánál lakó zsellért (subinquilinus) tábláztak be. A népességnövekedés által felerősödött telekaprózódás következményeként közülük csupán két telkes bírt legalább egész, harminc fél, 66 pedig negyed telekkel, összesen 37 egész telek mennyiségben. Közel száz esztendő elteltével elsősorban az egésztelkesek számának - ha nem is folyamatos, de drasztikus - csökkenése szembetűnő. A jobbágy telkek 1662-1768 közötti megoszlásának változásait az alábbi táblázat mutatja: esztendő 1662 1696 1715 1720 1764 1768 egész telek 22 8 9 9 5 2 fél telek 7 6 4 5 25 30 negyed telek 2 1 8 58 66 nyolcad telek — — 9 — 44 Az urbárium mindenekelőtt megállapította a belső (intravillanum) és külső (extravillanum) részekből álló jobbágytelek nagyságát. A belsőség (összesen közel 47 hold) nem érte el az egy magyar holdas országos átlagot sem, amelyre a jobbágy házát építette, s magába foglalta a gazdasági udvart és a kertet is. A külsőség a föld minősége szerint változó terjedelmű szántóból és rétföldből tevődött össze. Csurgó esetében együttvéve 1095 magyar holdnyi szántóföldet, valamint 339 szekér szénát termő, azaz mintegy ugyanennyi hold rétet jelentett. Az úrbéri tabella szerint - a mezőgazdasági ingatlanok minősége szempontjából első osztályba sorolt - Csurgón egy egész jobbágyhelyhez átlagosan 24 hold úrbéres szántó tartozott. A réteknél három osztályt különítettek el. Országos szinten egy jobbágytelekhez minimálisan hat szekérnyi szénát termő kaszáló tartozott, esetünkben viszont tizenhét szekérnyi, évente egyszer kaszált mennyiséget jelentett. A belsőség és rét pótlására ezt 85 holddal egészítették ki, ezen felül a falu saját birtokában is volt még tíz hold. A legelőket nem különítették el, tulajdonjoga a földesúré maradt, s annak majorsági marhái használták, a jobbágyokat használati jog illette meg. Feltéve, hogy a jobbágy a legelőn tehenet is tartott, ez után vajat kellett szolgáltatnia földesurának, ebben az esetben egy iccényi mennyiséget kifőzve. Amennyiben a jobbágy sertéseit a földesúr erdejében makkoltatta, ezért külön fizetett (évente hat forintot), de a
