Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

Germánok és oszmánok szorításában (Vitek Gábor)

Magyar hajdú és huszár A tizedjövedelmek mértéke arra hívja fel a figyelmet, hogy a XVI. század utolsó harmadában a település - önmagához viszonyított - gazdasági teljesítőképessége megrekedt. Ezzel a megállapítással közel egybevágnak a népességre, terméshozamra és szolgáltatásra vonatkozó adatok is. A hivatkozások egyértelműen jelzik, hogy a század derekán a gazdasági viszonyok nem mondhatók kedvezőnek: egy-egy család gabonából átlagosan mindössze hét kilét termelt. Az adóösszeírások foglalkozásra utaló adatokat is tartalmaznak, ekkor egy kovácsmestert jegyeztek le. Csurgó gazdasági viszonyaira utaló adóösszeírás önmagában is jelentős forrás. A faluközösség gazdasági teljesítőképességét azonban oly módon is értékelhetjük, ha összevetjük a térség más falvainak adataival, s ekkor már kedvezőbb kép tárul elénk. A török földesúr a móri adózók termény- és pénzjáradékaiból 2500 akcse jövedelemre tett szert, Szentgyörgy jövedelme 1500, Pátka jövedelme mindössze ezer, Bodajk jövedelme csupán ötszáz és Csókakő, amely az összeírás időszakában „üres és lakatlan", ugyancsak ezer, Csákberény - puszta hely - mindössze ötszáz akcsét jelentett. Igaron az ezer akcsényi adót Kovács Ambrus és Szálai Jakab házasok, valamint Pali fia és 34