Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

Germánok és oszmánok szorításában (Vitek Gábor)

Korabeli katonai viselet írták, de a defterek nagy része megsemmisült. A XVII. századra meglazult az adminisztratív fegyelem, s a régi deftereket újították meg. A székesfehérvári szandzsák hász- és tímárjavadalmainak 1570. évi idzsmál defteré alapján Csurgó falu Dzsáfár aga, Dervis bég szpáhijának tímár-javadalombirtoka. Éves bevétele a településről négyezer akcse, azaz nyolcvan forint. Az ugyancsak Fehérvárhoz tartozó Igar falu Ahmed Bin Hadzsi Mehmed birtoka, jövedelme 1715 akcse. A székesfehérvári náhije 1574-1595 közti mufasszál defterének tizedkötelezettségre és a szolgáltatások összességére vonatkozó bejegyzései szerint a bevételek negyedével gyarapodtak: Csurgó falu (értsd a szultán saját hászbirtoktestei, s nem az egész település) éves összes jövedelme - Csetény pusztával együtt - 5050 akcse. Legjelentősebb tételei az ötven akcse fejenkénti kapuadóból származó 1250 akcse, a 175 kile (egy kile vagy kila nagysága 36 és 125 liter között váltakozott, általában félmázsányi mennyiséget tett ki) búzatized (2100 akcse), valamint a 150 kile kétszerestized (1200 akcse). Biztosítottak egyébként még tizednyi részt méhkas, széna és káposzta után, összesen 275 akcse értékben. Ezeken felül különböző illetékeket fizettek menyasszony, hordó és mezei kártétel címén (összesen ötven akcse), de még 175 akcse büntetéspénzt is. Mindezen kötelezettségeket a 25 háztartásban rögzített 25 házas és tizennégy legényember teljesítette. A helyben lakók lélekszáma 150-200 főre becsülhető.