Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)
Ősi törzsök zászlainak árnyékában (Vitek Gábor)
kapták adományul. Ugyanekkor formált jogot a birtokokra Újlaki Miklós is. Korábban, 1449. évi ítéletlevelében Pálóczi László országbíró (1446-1470) Rozgonyi János (István, temesi cornes fia) székely ispánt és fivéreit; Rénold és Ozsvát székely ispánokat jelölte meg a birtoktest gazdáiként. V. László (1453-1457) regnálása idején a már erdélyi vajdai tisztséget viselő Rozgonyi Jánosnak (1450-1458, 1459-1460), testvéreinek, valamint utódaiknak adományozta Csókakő várát és tartozékait örök birtokul Zsigmond, Albert királyok és Erzsébet királynének tett szolgálataik elismeréseként. 1459-ben Hunyadi Mátyás szentesítette az adományt az ekkor tárnokmester (1458-1459), utóbb országbíró (1470-1471) Rozgonyi János, a temesi ispán Rénold és a királyi lovászmester Ozsvát javára. Többször is megismételt s véglegesített birtokadományozásra volt szükség tehát, hiszen az iratok tanúsága szerint Rozgonyi János nem engedte vérei bevezetését saját birtokrészeikbe. Az oklevélhely szerint az adományozásnak ellentmondott Rozgonyi János, „akit ezért perbevontak 1453. augusztus l-re, ahonnan a per ez év [1461] május l-ig húzódott, amikor Rozgonyi István fia, János távolléte miatt megparancsolta a király a budai káptalannak, hogy iktassák be Rozgonyi Jánost és megadományozott testvéreit a nevezett birtokokba". Megtörténtét október hatodik napján igazolta a hiteles hely írástudója. Rozgonyi (István fia) János 1457-ben ugyan a kitűzött határidőre tulajdonjogát nem igazolta, a várat mégis „hatalmasul elfoglalva tartá, fej- és jószágvesztésre ítéltetett". Ugyanekkor az erdélyi vajda Rozgonyi Jánost és fivéreit erősítette meg az uralkodó a vár birtokában, majd 1458-ban, 1459-ben és 1460-ban az újdonsült koronás fő, Hunyadi Mátyás is. Utóbbiak számára mondott le 1460-ban Újlaki Miklós és családja is a várbirtokban lévő örök- és zálogjogáról. A birtokbaiktatás 1460-ban és 1461-ben is végrehajtották, jogilag tehát a Rozgonyiak kezén maradt, s 1487ben is bizonyosan birtokolták. (Csánki egyébként úgy értesült, hogy a széplaki Botka családból származó Mátyás 1490. február 14-én a Rozgonyiáktól vette zálogba Csókakő várának tartozékaiból Igart és vámjövedelmeit.) 1469ben azonban földbirtokai közül Isztimért és Csurgót ismét Újlaki bitorolta. Isztiméri jobbágyai ugyanis jogtalanul vágtak fát a csurgóiak fehérvári keresztesektől bérelt zabokai („más néven Bakon") erdejében, a csurgói jobbágyok közül többet elfogtak, s csupán váltságdíj ellenében engedték őket szabadon. A Rozgonyi család nemzeti históriánkból közismert, ősrégi - napjainkra kihalt - család, amelynek eredete a XIII. század második feléig vezethető viszsza. Az egykori Abaúj vármegyében, a Tarcal vize mellett fekszik a trencséni Csák Máté ellen 1312-ben vívott ütközetről is nevezetes Rozgony helység, ahonnan a család nevezetét származtatta. V. István (1270-1272) uralkodása idején Rénold királyi főlovászmester, Szabolcs vármegye főispánja, a király fiának, László hercegnek főasztalnokmestere. 1270-ben - karintiai, csehor24