Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

Ősi törzsök zászlainak árnyékában (Vitek Gábor)

szági és bizánci hadjáratokban szerzett érdemeiért - Abaúj, Szabolcs és Zemplén vármegyei birtokadományokban (köztük Rozgony) részesült. Nagy Iván leírásában a család címere „a [jobbra] dóit [kerektalpú] pajzs kék udvarában fél testével, szétterjesztett s fölemelt szárnyakkal látható fehér hattyú, csőrében arany liliomot (vagy halat) tartva, ugyanily alak (de csőrében semmit sem tartva) van a pajzs bal oldali szögletén álló sisakon, melyről két oldalról kék sisaktakaró fodrozik le". A címerkép teljesen azonos Rozgonyi Simon országbíró 1409. évi és Rozgonyi György Pozsony vármegyei főispán 1427-ből ismert pecsétábrázolásával. A Rozgonyi nemzetség tagjai között, valamint Újlaki Miklóssal kirobbant ellentétek nemcsak bizonytalan birtokviszonyokat teremtettek, hanem a térségben a közbiztonság is megromlott. Több éven át tartó ellenségeskedésre került sor a fehérvári keresztesek faluja, Bodajk és a csókakői váruradalom falvai között. Guthi János székesfehérvári keresztes parancsnok 1461 tavaszán az ellen tiltakozott, hogy néhai Rozgonyi István jogtalanul foglalta el a Bodajk határához tartozó úgynevezett Bodajki-vizén épített malmot, amelyet ugyancsak jogtalanul birtokol Rozgonyi János tárnokmester és testvére Rénold. A fennmaradt oklevelek bizonysága szerint a Rozgonyiak mintegy tizenöt esztendőn át tekintették tulajdonuknak a malmot. A székesfehérvári keresztesek és a csókakői uradalom birtokosai között kirobbant ellentéteket az uralkodó parancsa sem enyhítette. 1475 és 1480 között a Rozgonyiak - a csurgóiakkal vállvetve - továbbra is rendszeresen zaklatták a fehérvári keresztesek bodajki birtokát. A konvent levéltárának tanúsága szerint 1475-ben, Szent Mihály táján (szeptember 29.) „Rozgonyi János özvegyének, Dorottyának és Oszvald fia, Oszvaldnakjobbágyai Bodayth birtokon adót szedő Pál keresztest nyílt úton megtámadták és a beszedett adót elvették tőle, továbbá [1476.] június 13. táján ugyanazok Chokakw várához tartozó Chorgo-n lakó jobbágyai elrontották a keresztesek Bodaythwyze-n épített malmát kétszáz aranyforint kárt okozva ezzel a kereszteseknek, ráadásul a malomhoz jövő jobbágyokat egy forinttal jogtalanul megadóztatták, valamint a keresztesek Székesfehérvárra menő jobbágyait kétszeres adóval sújtották, ezen kívül a Chorgo-i jobbágyok a keresztesek Bodayth-i erdejében jogtalanul fát vágtak." 1480-ban a Rozgonyiak csurgói jobbágyaikat még fel is fegyverezték. 1486-ban újabb határvita robbant ki a Rozgonyiak és a bodajki uradalom között. Rozgonyi István ugyanis 36 esztendőre bérbe vett egy malmot és Zoboka földjét, utódai azonban nem óhajtottak bérleti díjat fizetni. Dorottya fia, István törvényes képviselőjén keresztül azt az álláspontot képviselte a konventtel szemben, hogy a jószágok Csurgóhoz tartoznak. Az uralkodó vizsgálatot rendelt el. Egy 1450. évi vizsgálati-idéző okiratban a nem nemes familiárisok (egyházi és világi főurak szolgálatába szegődött, szerény vagyonú nemes, olykor nem nemes) között „Chorgora való Zabo [Szabó] Péter"-t említik. Az 1480-