Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

Ősi törzsök zászlainak árnyékában (Vitek Gábor)

most Fehérvár városa épült. Ez a hely volt tehát Árpád vezér első szállása. [A közeli Árpádvölgye helységnév is megerősítheti mindezt.] A második sereg kapitánya - tudniillik Szabolcs - ... ott ütött tábort, ahol most Csákvára hever romjaiban". A Képes Krónika (Bécsi Képes Krónika vagy Kálti Márk krónikája, 1358) és a XV. századi Chronica Hungarorum (Budai Krónika) is megközelítően ezt a változatot vette át. A XVI. században a német származású római katolikus lelkészből lett magyar protestáns író, Heltai Gáspár (14907-1574) véglegesítette a hagyományt: „Mikoron ezokaért á Magyaroc diadalmosoc volnánac, és á Pannonianac feiedelme, mindé népéuel el veszet volna, El foglalác mind az országot, és szabadon meg kezdéc birni, minec utána mind széllel el telepetenec volna. Árpad, az első Capitány, meg szála midé népéuel Székes Feyruárnál." Az írott források előtti évezredekről mindenekelőtt a régészeti adatok tanúskodnak. A vidéket benépesítők valószínűleg már az őskorban megjelentek a vizekben, erdőkben gazdag tájon. A település római és népvándorlás kori virágzásának bizonyítékai a feltárt sírhantok és régészeti leletek, a honfoglalás koráról krónikáink tudósítanak. Az államalapítás és az Árpád-házi királyok korszakának jelentős hányadáról azonban éppúgy „hallgatnak" az archeológiai leletek, mint az írott kútfők. A X. századtól a XIII. század hajnaláig eltűnik szemünk elől Csurgó. Elnevezése a hivatkozott, 1236-ban datált adománylevélben kerül ismét felszínre: „terra Chyrgov a castro Albensi exemptam". E helyütt kívánatos tisztáznunk a korábbi történeti kutatások okozta félreértelmezéseket. Fehérvárcsurgó - s ekként a történeti Csurgó - nem tévesztendő össze a Somogy megye délnyugati csücskében fekvő Csurgó településsel. Károly János téved, amikor Fejér Györgyre hivatkozva azt állítja, hogy „Az első oklevél, amely Csurgót felemlíti, 1227-ből való." Ekkor ugyanis Apod fia Dénes nádor (1227-1228) ítéletlevelében „Csurgó földjét Ellu pesti archidiacon [archidiakónus, aki egyes egyházi peres eljárásokban a római katolikus püspök megbízottja, helyettese] és testvére, Ottmár ellenében Rajnáid comesnek [ispán] ítéli oda". Súlyos tévedésének oka, hogy elsődleges kútfője, Fejér is hibázott, amikor az alábbiakat vetette papírra: „terram Csurgó et Zakan in Comitatu Albensi". A gyanú megalapozottságát növelte, hogy sem Csánki Dezső, sem Györffy György nem tett említést a diplomáról, a Somogy vármegyei Zákány településnél ugyanakkor szerepel az 1227-es évszám. A Fejér Györgynél szereplő Fejér vármegyeinek címzett „Zakan" azonos a mai Somogy megyei Zákány településsel. Hasonlóképpen cáfolandó a székesfehérvári keresztes (Szent János lovagok) konvent magánlevéltárában található, 1193. évi oklevél olyanforma magyarázata is, hogy az abban megnevezett „Chergeu" azonos lenne Fejér vármegyei névrokonával, ugyanis itt is a somogyi névrokon az adományozás tárgya. Ugyanúgy nem találjuk indokoltnak Károly János állítását, miszerint egy 1255-ben keltezett oklevél keltezési helye Csurgó, hiszen a