Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

Keressétek az Urat, s éltek (Vitek Gábor)

teológiai főiskola tanára. Tanulmányai, cikkei, közleményei elsősorban a ma­gyar református egyház XVI-XVIII. századi históriájával kapcsolatosak. Je­lentősebb munkái: A fehérvár-csurgói ev. ref. egyház története. Pápa, 1885. A zánkai ev. ref. egyház története. Budapest, 1886. A rév-komáromi ev. ref. egy­ház története a XVI., XVII. században. Budapest, 1889. A veszprémi ev. ref. egyház története. Budapest, 1893. A szent-antalfai ev. ref. egyház. Pápa, 1896. Az evangyéliom szerint reformált magyarországi keresztyén egyház története. Tekintettel az ágost. hitv. evang. egyházra. Pápa, 1898. Iskolatörté­neti adattár. I—II. Az orsz. ref. tanáregyesület megbízásából. Pápa, 1906-1908. A dunántúli református egyházkerület története. I. Pápa, 1908. A két világháború közötti időszakban három felekezeti iskola működött Fehérvárcsurgón. Az 1920. szeptemberi községi közgyűlés határozott az egy­házi tanítók következő évi tiszteletdíjának húsz-húsz koronával történő fel­emeléséről. Ezt a vármegyei törvényhatósági bizottság is jóváhagyta. Az is­métlő iskolában való tanításért 1923-ban a római katolikus és a református ta­nító fejenként negyvenezer koronát, az evangélikus ennek felét kapta javadal­mazásként. Két esztendővel később előbbi kettő juttatását kettő-kettő-, utób­biét egyezer koronával toldották meg. A helyi vezetés példás hozzáállását mu­tatja, hogy az 1924. novemberi közgyűlés határozata szerint az egyházak se­gélyezésére továbbra is a politikai község fizette be a felekezeti oktatók után járó nyugdíjjárulékot. A pénzösszeg 1924-ben az öt tanító után 669 aranyko­ronát tett ki. Ezt egészítette ki a csurgói közgyűlés részéről megszavazott egy­házközségi segély, amely 1923-ban a három felekezet részére mindösszesen 160 ezer koronát jelentett. A korszak fehérvárcsurgói református egyházközségének lelkésze a Pázmán­don 1883-ban született Kovács Lajos. Teológiai tanulmányait 1907-ben a fővá­rosban végezte, pályafutását Szóládon kezdte mint segédlelkész. Somogy túri, iváncsai, seregélyesi, majd somogycsurgói kitérőt követően helyezték fehérvár­csurgói állomáshelyére, mint rendes lelkész. Az itáliai fronton tábori lelkészi szolgálatot is teljesítő egyházfi több, egyházi és világi tisztséget is betöltött; veszprémi egyházmegye főjegyzője, a Fehérvárcsurgói Hitel- és Hangyaszövet­kezet elnöke. A református elemi népiskola felső tagozatának tanítómesteri teen­dőit Fekete Béla kántortanító, az alsóbb osztályokét pedig a lelkész hitvese, Ko­vács Erzsébet helyettesítő tanítónő, az iskolaszéki elnöki feladatokat Kovács La­jos lelkész látta el. A nyolc évfolyamos református elemi népiskola tanulólétszá­ma az 1941-1942. tanévben 102, 1942-1943-ban 112, 1944-1945-ben pedig 108. Az evangélikus elemi iskola levita, azaz lelkészi funkciót is betöltő tanítója a Kispesten 1883-ban született Tóth Aladár. Főgimnáziumi érettségit és tanítói oklevelet 1903-ban Selmecbányán szerzett. Alsószeliben, Orosházán és Kispes­ten működött, közben újságíróként is dolgozott (Magyar Falu, Magyar Föld). Ezt követően, 1929-ben került fehérvárcsurgói hivatalába.

Next

/
Thumbnails
Contents