Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

Keressétek az Urat, s éltek (Vitek Gábor)

nem eléggé világos, az ablakok mindkét szemközti oldalon vannak, és így a gyermek nem csupán balról kapja a világosságot, de legnagyobb hibája az, hogy nem derékszögbe, hanem dülény alakra van építve, és ma már 130 isko­lás gyermeknek kicsiny." A XIX. század derekára a református egyházközség a lelkészi és tanítói ja­vadalmas földeken kívül ingatlannal, vagyonnal nem rendelkezett. Ebből kö­vetkezett, hogy az egyetlen bevételi forrást az egyházi adó képezte. Minden ti­zennegyedik életévét betöltött férfiú negyed mérő gabonával, 75 krajcár „lé­lekpénzzel", a zsellérek fél, a házzal bírók egy, a telkesek két, a tehetősebbek több mint három forinttal járultak hozzá az egyház fenntartásához. Az ekkor készült egyházi ingatlankimutatás szerint a lelkészi juss az alábbiakra terjedt ki: két épület 444 négyszögölnyi udvarral és kerttel, 21 katasztrális hold és 1339 négyszögöl szántó a káposztás kerti, kertaljai és csákberényi úti dűlőben, hét hold és nyolc négyszögöl rétföld a csákberényi úti dűlőben, valamint nyolc négyszögöl palántás kert. A tanítói birtok: ház 314 négyszögölnyi udvarral, tíz hold és 1071 négyszögöl szántó a káposztás kerti és csákberényi úti dűlőben, három hold és 770 négyszögöl rét a csákberényi úti dűlőben, továbbá négy négyszögöl nagyságú palántás kert. A református templom 310 négyszögölön, a régi és új temető összesen 3 hold és 828 négyszögölnyi területen feküdt. Eze­ket egészítette ki a lelkész haszonvételére Szikra János és hitvese, Ivánci An­na ajándéka, 708 négyszögöl szőlőültetvény az Aranyhegyen. A községi köz­gyűlés egyébként oly módon igyekezett támogatni a „szorult helyzetben lévő" egyházközségeket, hogy az általuk fizetett tanítói nyugdíjjárulékot 1894-től át­vállalta. A közgyűlési határozatot 1920-ban és 1924-ben is megerősítették. A Magyar Királyi Tanfelügyelőség 1902-ben rendelte el, hogy a nagyköz­ség gazdasági jellegű, ismétlő iskolát állítson fel. A községi közgyűlés arra hi­vatkozva kért két esztendei haladékot, hogy a faiskola területe nem alkalmas erre a célra. Egyéb, helyi földbirtokait pedig kishaszonbérbe adták ki, s a bér­lőktől a bérlet lejárta előtt két esztendővel méltánytalan lenne visszavenni, hi­szen munkájuk gyümölcsei ezután fognak beérni. A kérvény ellenére néhány hónappal később a főszolgabíró ismét előírta a tanintézet felállítását. Szent­iványi Károly római katolikus plébános válaszában jelentette, hogy felekeze­ti iskolájuk mellett létrehozták a gazdasági gyakorlót, s hasonlóra ösztönözte a protestáns egyházközség vezetőit is. Javaslatára a közgyűlés felkérte a re­formátus és evangélikus iskolaszéket, hogy hasonló módon alakítsák át gya­korló iskolájukat gazdasági jellegűvé. Megalapozására egyszersmind kilátás­ba helyezett három-négy katasztrális holdnyi földterületet is. Mindezek elle­nére az eklézsiák újabb haladékot kértek, ugyanis a felhasználandó földterü­leteket két esztendő múltán is bérletben használták, s azok bevételéből kíván­ták a tanintézményt felszerelni. 1905 júniusában ismertette a községi jegyző a közigazgatási bizottság rendeletét. E szerint a közgyűlés - a plébános fenti

Next

/
Thumbnails
Contents