Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

Keressétek az Urat, s éltek (Vitek Gábor)

nem eléggé világos, az ablakok mindkét szemközti oldalon vannak, és így a gyermek nem csupán balról kapja a világosságot, de legnagyobb hibája az, hogy nem derékszögbe, hanem dülény alakra van építve, és ma már 130 iskolás gyermeknek kicsiny." A XIX. század derekára a református egyházközség a lelkészi és tanítói javadalmas földeken kívül ingatlannal, vagyonnal nem rendelkezett. Ebből következett, hogy az egyetlen bevételi forrást az egyházi adó képezte. Minden tizennegyedik életévét betöltött férfiú negyed mérő gabonával, 75 krajcár „lélekpénzzel", a zsellérek fél, a házzal bírók egy, a telkesek két, a tehetősebbek több mint három forinttal járultak hozzá az egyház fenntartásához. Az ekkor készült egyházi ingatlankimutatás szerint a lelkészi juss az alábbiakra terjedt ki: két épület 444 négyszögölnyi udvarral és kerttel, 21 katasztrális hold és 1339 négyszögöl szántó a káposztás kerti, kertaljai és csákberényi úti dűlőben, hét hold és nyolc négyszögöl rétföld a csákberényi úti dűlőben, valamint nyolc négyszögöl palántás kert. A tanítói birtok: ház 314 négyszögölnyi udvarral, tíz hold és 1071 négyszögöl szántó a káposztás kerti és csákberényi úti dűlőben, három hold és 770 négyszögöl rét a csákberényi úti dűlőben, továbbá négy négyszögöl nagyságú palántás kert. A református templom 310 négyszögölön, a régi és új temető összesen 3 hold és 828 négyszögölnyi területen feküdt. Ezeket egészítette ki a lelkész haszonvételére Szikra János és hitvese, Ivánci Anna ajándéka, 708 négyszögöl szőlőültetvény az Aranyhegyen. A községi közgyűlés egyébként oly módon igyekezett támogatni a „szorult helyzetben lévő" egyházközségeket, hogy az általuk fizetett tanítói nyugdíjjárulékot 1894-től átvállalta. A közgyűlési határozatot 1920-ban és 1924-ben is megerősítették. A Magyar Királyi Tanfelügyelőség 1902-ben rendelte el, hogy a nagyközség gazdasági jellegű, ismétlő iskolát állítson fel. A községi közgyűlés arra hivatkozva kért két esztendei haladékot, hogy a faiskola területe nem alkalmas erre a célra. Egyéb, helyi földbirtokait pedig kishaszonbérbe adták ki, s a bérlőktől a bérlet lejárta előtt két esztendővel méltánytalan lenne visszavenni, hiszen munkájuk gyümölcsei ezután fognak beérni. A kérvény ellenére néhány hónappal később a főszolgabíró ismét előírta a tanintézet felállítását. Szentiványi Károly római katolikus plébános válaszában jelentette, hogy felekezeti iskolájuk mellett létrehozták a gazdasági gyakorlót, s hasonlóra ösztönözte a protestáns egyházközség vezetőit is. Javaslatára a közgyűlés felkérte a református és evangélikus iskolaszéket, hogy hasonló módon alakítsák át gyakorló iskolájukat gazdasági jellegűvé. Megalapozására egyszersmind kilátásba helyezett három-négy katasztrális holdnyi földterületet is. Mindezek ellenére az eklézsiák újabb haladékot kértek, ugyanis a felhasználandó földterületeket két esztendő múltán is bérletben használták, s azok bevételéből kívánták a tanintézményt felszerelni. 1905 júniusában ismertette a községi jegyző a közigazgatási bizottság rendeletét. E szerint a közgyűlés - a plébános fenti