Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

Keressétek az Urat, s éltek (Vitek Gábor)

jelentésére hivatkozva - beadvánnyal fordult a bizottsághoz, amelyben kérték, a települést mentesítsék a gazdasági gyakorló iskola felállításának kötelezettsége alól. Megfordultak Csurgón jeles, tudományos munkásságukkal elismerést szerző, a település hírnevét öregbítő személyiségek is. Közülük böszörményi Varga Lajost és Thury Etelét emeljük ki. Az 1887-ben Monoszlón született költő Varga Lajos a pápai tanítóképzőben végezte tanulmányait, s 1905-től Felcsúton, majd Csurgón református tanítómester. Számos költeményt publikált fővárosi és vidéki lapokban, szerepelt antológiákban, de megjelentek lírái önálló verseskötetben (Sötét ablakok címmel; Debrecen, 1936.) s népiskolai tankönyvekben is. Mindezek mellett dalszerzéssel is foglalkozott; kiadott daloskönyvének címe: B.V.L. húsz nótája (1941). Csurgó református egyházközségének monográfusa, Thury Etele (1861-1917) református lelkész, teológiai tanár és egyháztörténész. Hittudományi tanulmányait Pápán folytatta, ahol 1882-ben végzett. Ezt követően Ácson akadémiai rektor, 1884-ben Zánkán káplán. Csurgón első ízben 1885ben töltötte be a lelkészi tisztséget. A következő esztendőben a soproni fegyintézet lelkészévé nevezték ki, majd 1888-ban ismét Csurgón találjuk, ahol 1891-ig folytatta lelkészi szolgálatát. 1892-től Veszprém vámos református lelkésze, 1896-ban a veszprémi egyházmegye főjegyzője és tanácsbírája. 1897-ben a dunántúli egyházkerület aljegyzője. 1900-tól a pápai református Kovács Lajos lelkipásztor és neje, Szenes Erzsébet tanítónő