Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

Ősi törzsök zászlainak árnyékában (Vitek Gábor)

Csurgó - Aranyhegy az egykori vár alaprajza kori település neve Osones, amely a Pannónia tartományt átszelő útvonalak találkozási pontjában helyezkedett el. Az 1960-as évek elején a Pörös-dúlőben egy nagyobb és kilenc kisebb helyiségből álló villaépületet tártak fel terazzo padozattal és a hozzá tartozó fűtésrendszerrel. A telepet tágabb környezetben kisebb majorok zárták körül. „Ezután Árpád vezér meg nemesei a sereg harmadik részével Ecilburgból [Aquincum, „Attila vára", Óbuda] kiindulva a sóskút mezeje mellett szálltak táborba. Majd innen ellovagolva a Bodajk-hegyhez [Bodajk] értek." Krónikás irodalmunk, a historikus hagyomány mondai elemekkel átszőtt elbeszélései a magyarság megtelepedésére és Kárpát-medencei berendezkedésére utal. Belőlük meríthetünk a település római, valamint a népvándorlás korát követő újjáéledésére. A krónikák híradásainak ismeretében a honfoglalás korában Csurgó és tágabb környezete Árpád vezér törzsének szállásvidéke, táborhelye. Ezt valószínűsíti III. Béla (1172-1196) névtelen jegyzőjének imént idézett tájékoztatása is a magyarok cselekedeteiről. Kézai Simon, IV. (Kun) László (1272-1290) korának historikus pátere a Magyarok Krónikájában mindezeket hasonlóképpen alátámasztja: „Amikor aztán Árpád a Dunán átkelve Pannóniába érkezett, ott ütötte fel táborát, ahol