Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

Keressétek az Urat, s éltek (Vitek Gábor)

KERESSÉTEK AZ URAT, S ÉLTEK „Egy falu számára két fontos dolog van: az iskola meg a templom. A tanító meg a pap. Ahol ez nincs, ott fejlődés, közösséget összetartó hagyomány sincs. Amelyik falu meg tudta vívni a harcát az iskolájáért, a templomáért, az történelmét is megírta." A XIV. század első harmadában már virágzó plébániáról tett említést a pápai tizedjegyzék. A mohácsi ütközetet (1526) és Buda bevételét (1541) követően a település lakosságának lélekszáma megcsappant, majd a benépesüléssel párhuzamosan tért nyert a reformáció is. Nagyrészt annak köszönhetően, hogy Fejér vármegyében tett igehirdető körutakat a tekintélyes hitvitázó prédikátor, Dévai Bíró Mátyás. Az evangélikus egyházközség létrejötte a XVII. század első felére, a református eklézsia keletkezése a XVII. század derekára, 1687 körűire tehető. „Keletkezését nem lehet egy bizonyos időpontra viszszavinni - jegyezte le Thúri Etele, a református egyházközség XIX. század végi historikusa -, s teljesen meghatározni, mivel erre vonatkozó adataink nincsenek". XVII. század végi létük igazolása az 1721-ben lefolytatott, a templom eredetére vonatkozó vizsgálat is. Ez alapján körvonalazható, hogy a római katolikus felekezet által a XIII. században épített, s az evangélikusok révén a XVI. században felújított templomot a török hódoltság koszakában az utóbbiak használták. Majd azok megfogyatkozásával, s a telepítéseknek köszönhetően a Csurgón többségbe került, „Kálvin értelme szerint megújított" tanokat követő reformátusság használta, illetve birtokolta az egy 1702. évi adat szerint elhagyatott templomot. A vármegyei küldöttség előtt a tanúkihallgatások során a nyolcvan esztendős, kálvinista hitvallású Keresztes György azt vallotta: „tudja, hogy Bécs megszállása előtt 25 esztendőkkel is volt ezen csurgói ekklézsiában prédikátor Lutheránus; kik közül ismerte Hartzi, Tóth, Fedémesi néven levőket. Fedémesi idejében Bécs alá menvén a törökök, 1683-dik esztendőben elpusztult a falu. Sokára ismét [a reformátusok] megszállották a falut: és mivel többen lettek a kálvinisták, úgy hoztak kálvinista prédikátort, elsőben is Husz Pé-