Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

Romokon kezdtünk új életet (Dakó Péter)

tani. A kommunista párthoz legközelebb állt a Fehérvárcsurgói Földművesszövetkezet, amely 1946. június 2-án alakult meg. Elnöke Szabó József volt, 113 alapítótaggal kezdte meg működését. Vagyona 178 katasztrális hold legelő, öt katasztrális hold nádas és rét, egy 14 férőhelyes lóistálló, egy vincellérház, egy gatter, egy százméteres borospince és egy üzemképes traktor. Tevékenységük a szántás, cséplés, épületanyag beszerzés, vetőmagok árusítása és bérfűrészelés volt, továbbá a földreform során egyénileg nem juttatható gazdasági felszerelések, üzemek, épületek hasznosításával foglalkozott. Megpróbálkoztak a káposztatermeléssel és savanyítással is, de az hoszszabb távon nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A legnagyobb gondot az alacsony felvásárlási ár jelentette (42 fillér), holott a felvásárló székesfehérvári Dolgozók Szövetkezete az árut 60-65 filléres áron értékesítette. A község elöljárósága nemtetszését fejezte ki a vármegyei főispán felé, kifogásolva azt a tényt, hogy a szövetkezet olyan jogosulatlan nagy haszonra tesz szert, ami valójában a termelőt illetné meg. „Ha az elöljáróság kényszerítve lesz karhatalom útján kényszeríteni a termelőt a káposzta leadására, legalább az árdrágítást elkövető szövetkezeti vezetőket kell a község szélén húzódó fák egyikére felhúzni, hogy példát mutassunk, hogy mi vár az árdrágítókra, mert ha mindenért csak a termelő szenved, a fizetésért dolgozó pedig csak drágábbban jut az áruhoz, a közvetítő kereskedőt is kell egy kis becsületre tanítani." A jegyző jogos felháborodása meghallgatásra talált; ha termelő helyben adja át káposztát, akkor 44 fillért kap, ha beszállítja, hatvan fillért fog kapni. A földművesszövetkezet mellett több szövetkezet folytatta, illetve kezdte meg tevékenységét. így a Kisgazda Szövetkezet (elnöke Laki Mihály), a Hangyaszövetkezet (elnöke Sulák Gyula), a Hitelszövetkezet (elnöke Farkas Károly), de ide sorolhatjuk a Gajai Vadásztársaságot is (elnöke Balázsik István). A 83 taggal megalakult Fehérvárcsurgói Gazdakör (elnöke Farkas Ferenc) működését törvénytelennek nyilvánították, ingóvagyonát a földművesszövetkezet tulajdonába adták át, ingatlannal nem rendelkeztek. 1949. február 6-án a Hangyaszövetkezet hosszas előkészítő munkát követően beleolvadt a földművesszövetkezetbe. A vezetőséget leváltották és új igazgatóságot, illetve felügyelő bizottságot választottak meg. „Az új választások a község életében gyökeres változásokat hoztak: [a] vezetőségbe három dolgozó parasztasszony került. Az elnök is parasztasszony [Mészáros Mihályné] lett. Az események a szövetkezeti mozgalmat egészében demokratikus mederbe terelték. A közgyűlés a választások megejtése után nyomban kizárta soraiból a molnárokat, a cséplőgép és mozi tulajdonost, a kulák korcsmárost és még egy pár osztályidegent. [Az] osztályharc megindult, [a] szövetkezeti élet megerősödésével elválaszhatatlanul együtt halad." Az új vezetőség demokratikus lendülettel állt a szövetkezet élére. Olcsó ruházati akcióval, gyapjúbeváltással, kerékpárok beszerzésével igyekezett megnyerni a lakosságot. Cu-