Polgár Péter Antal: „Idő setétedék..." - Fejér Megyei Levéltár közleményei 30. (Pusztavám - Székesfehérvár, 2003)

A bosszú

elítélt szökött rab a karhatalomnál teljesítsen fegyveres közbiztonsági szolgálatot."

95 (Meg kell jegyeznünk, hogy ugyanezzel a névvel az 1957. november 7-i kitüntetettek névjegyzékében találkoztunk legközelebb, az indoklás szerint az akkor már móri járási KISZ-titkár Horváth „1956. október 23. és november 4-e között részt vett a járási pártbizottság épületének védelmében. November 4-e után pedig a nemzetőrség lefegyverzésében és a pártalapszervezetek újjászervezésében."

9 ) Ezzel egyidejűleg megkezdődött, de igen nehézkesen zajlott a fegyvereres „civil" alakulat, a (leendő) munkásőrség megszervezése is a volt tanácselnök, Szekeres László irányításával, aki a budapesti tanácsakadémiát 1956 októberében éppen a forradalmi események következtében otthagyta, s a járási pártbizottság megbízásából - de saját, személyes okok miatt is - látott a feladathoz.

97 Amint azt látni fogjuk, a járási munkásőregység ténylegesen, szervezetszerűen csak 1957 tavaszára állt fel, a parancsnoka Szekeres lett. Az ez idő tájt működő munkásőrszakaszok

98 egyébként elsősorban a bányák bázisára szerveződtek, és nem örvendtek valami nagy népszerűségnek a dolgozók körében. 1957 elején például éppen a bányászok követelésére a bodajki munkásőrszakaszt sikerült is a bánya munkástanácsának megszüntetnie!

99 Maga a rendőri testület is megerősítésre szorult, így került ide a Sebestyén László rendőr ezredes, a BM FM RFK vezetője feljegyzése. - FML A BM FM RFK iratai. 9. d. 96 Kitüntetési javaslatok, 1957. október 14. - Az MSZMP iratai, 1957. FML 19. f. 25/a ő. e. Egyik adatközlőnk, Cs. J.-né 2003. január 14-én tudni vélte azt is, hogy Horváth körülbelül 1954-ben vagy 1955-ben fegyverrejtegetésért [!] valóban ítéletet kapott. 97 Szekeres Lászlóék lakását a forradalom idején feldúlták, ő maga egy időre a rendőrkapitányságon keresett menedéket, családja pedig felesége szüleinél bújt meg. - Szekeres Lászlóné személyes közlése, 2002. október 29. 98 Van, aki ezeket inkább polgárőrségnek, üzemi őrségnek nevezi, mások a nemzetőrséggel, megint mások a pufajkásokkal azonosítják őket. Abban megegyeznek a visszaemlékezők, hogy az újra berendezkedő hatalom kisegítő fegyvereseinek tekintik őket az elnevezéstől függetlenül. 99 „A Balinkai Szénbányák Munkástanácsa a kisgyóni Munkástanács határozatához csatlakozva, kéri a Rendőrkapitányságot, hogy a dolgozók kérésének eleget téve, szüntesse meg a Kisgyónban és Bodajkon felállított fegyveres munkásőrséget. Kérésünket az alábbiakban támasszuk [sic!] alá: üzemünk 1956. dec. 15. óta 3 szakban termel. Sem a forradalmi időszakban, sem pedig az elmúlt időszakban üzemünk területén semmiféle rendellenesség nem volt. Tekintettel arra, hogy vállalatunk létszámhiánnyal küzd, a munkásőrség szakképzett tagjainak újra munkába állítása nagyban segítené a termelés fokozását. A dolgozók véleménye szerint a munkásőrség tagjai visszaélnek a párt részéről beléjük helyezett bizalommal, munka nélkül 4.800,- Ft körüli fizetést