Polgár Péter Antal: „Idő setétedék..." - Fejér Megyei Levéltár közleményei 30. (Pusztavám - Székesfehérvár, 2003)
A bosszú
tartották valamiért! Halvachsné az első adandó alkalommal a járási székhelyre utazott, s bement a rendőrségre. Nem járt szerencsével, mert - bár személyesen Mező főhadnagytól érdeklődött a férje hollétéről - ott nem tudtak róla! Halvachsné másnap ismét bement a kapitányságra, ahol megint tagadták, hogy a férje náluk lenne, s ezúttal Mező Béla meglehetősen otrombán hárította el az asszony replikáit. A rendőrkapitány azt állította, hogy a férfi nincs náluk, megszökött, ők is körözik! A hazugság nyilvánvaló volt Halvachsné számára, de csak a harmadik alkalommal sikerült megtudnia az utcán egy ismerős rendőrtől, Fodor József törzsőrmestertől, hogy Halvachsot - ahogy sejtette - letartóztatták, igenis a fogdában van! Igaz, nem a kapitányság épületében van bezárva, hanem a Deák Ferenc utcai őrsön, ahol a télen is raboskodott. Az asszony ezután tudott tisztálkodási szereket és tiszta fehérneműt bejuttatni a télen már „bejáratott" módon az őrsre. 149 Halvachs és családja számára egyetlen szabad hétvége után folytatódott tehát a rémálom! Hiába volt minden hitegetés és remény, újra felsejlett a lehetséges szomorú jövő, az újabb internálás, a börtön, vagy a még súlyosabb büntetés... Halvachs István hétfőn, július l-jén végrehajtott letartóztatása szóbeli utasításra történt 150 , s csak 6-án, szombaton készítették el az írásbeli letartóztatási parancsot, amellyel jogalapot kapott a fogva tartása. A hivatalosan április 11., valójában már december óta gyűjtögetett adatok immáron elegendőnek látszottak ahhoz, hogy Halvachs István ellen végre vádat emelhessenek. Halvachs István tehát 1957. július l-jén délután már ismét a móri fogda lakója volt annak ellenére, hogy szilárdan meg volt győződve arról, hogy a rá kimérhető büntetést már kiállotta december óta. Ha addig bízott is a móri rendőrökben, hamarosan minden kétsége megszűnt afelől, hogy rá itt újabb megpróbáltatások várnak. Satek Ferenc egykori rendőr őrvezető emlékezete szerint Halvachs viszonylag higgadtan viselte a sorsát, elöljárói engedéllyel néha dolgozhatott is az őrs udvarán. A meglehetősen „lazán " vett fogdaszolgálatot mi sem jellemezhetné jobban, mint a következő eset: Satek egy alkalommal az ud149 Halvachs Istvánné panaszfelvételi jegyzőkönyve a Budapesti Katonai Ügyészségen, 1957. július 23. - A továbbiakban: Kat. Ügy. FML Brázik és tsai. 150 Rostás Lajos jelentése a Halvachs-ügyről, 1957. július 11.- FML Brázik és tsai. Az általános alannyal megfogalmazott szövegből ugyan nem derül ki a parancsot kiadó személye, de az nagy valószínűséggel a rendőrkapitány, Mező Béla lehetett.
