Polgár Péter Antal: „Idő setétedék..." - Fejér Megyei Levéltár közleményei 30. (Pusztavám - Székesfehérvár, 2003)
A bosszú
vari mellékhelyiségben felejtette a szolgálati pisztolyát a derékszíjával együtt. Halvachs nem sokkal később megtalálta a fegyvert, de nem vette magához, hanem figyelmeztette a rendőrt, aki nem győzött hálálkodni neki, hogy elkerülhette a felelősségre vonást. 151 A július 1 -je és 8-a közötti időszakban Halvachsné - miután „kinyomozta", hogy férje itt van - egy vagy két alkalommal felkereste őt. A hivatalosan továbbra is tiltott látogatás megszervezésében Satek Ferenc is közreműködött. A rendőr az irodában hallott beszélgetések alapján joggal tartott attól, hogy Halvachsot, akivel szimpatizált, hamarosan ismét elviszik, s az addigra kialakult gyakorlat szerint a megyei bíróság előtt felelősségre vonják, vagy ismételten internálják. Célzatosan arra próbálta rávenni az őrizetest, hogy adandó alkalommal szökjék meg, ő azonban egyelőre arra nem volt hajlandói 152 Satek elmondta a látogatásra jött Halvachsnénak is, hogy férje veszélyben van, a Fehérvárra való elszállítása várható. Az asszony arra kérte a rendőrt, segítsen abban, hogy férje itt maradhasson Móron, s naivan még férje Zetka motorkerékpárját is felajánlotta a közreműködésért cserébe. A beosztott rendőr azonban - érthető módon - nem volt abban a helyzetben, hogy ilyesmit elintézzen... Az újabb letartóztatás első hete a kétségek és remények jegyében telt el. A helyzete tarthatatlanságáról akkor győződött meg Halvachs, amikor a második héten, július 8-án délután, 16 órakor jegyzőkönyvileg is kihallgatta Rostás Lajos nyomozó főhadnagy, aki nemrégiben, az átmenetileg, helyettesként itt dolgozó Puspán Kálmán százados után lett a bűnügyi alosztály vezetője. (Rostás, aki a forradalomig a móri AVHrészlegnél szolgált, egyike volt azoknak az államvédelmistáknak, akiket a móri nemzetőrök 1956. október 31-én letartóztattak.) A rutinos nyomozó Halvachs fejére olvasta annak azon „bűneit", amelyeket az év első fél esztendeje, de főleg az előző hét során felvett tanúkihallgatási jegyzőkönyvekkel „dokumentált" is. Halvachs tagadta, hogy bármi törvénybe ütközőt tett volna a forradalom idején, de ez nem jelenthetett számára menekvést. Valószínűleg mindketten tudták, hogy a beismerő vallomás nélkül is elegendő adat van Halvachs ellen, s mindegy, hogy azok a valóságról szólnak-e, vagy sem. A főhadnagy egyelőre tizenhat ember: özvegy Heltay Arpádné „feljelentésével," valamint Bárányi Kálmán, Salies János, Sándor Gáborné, ifjabb Lebocz József, Mezei 151 Satek Ferenc személyes közlése, 2002. november 17. 152 U.o.
