Polgár Péter Antal: „Idő setétedék..." - Fejér Megyei Levéltár közleményei 30. (Pusztavám - Székesfehérvár, 2003)

Újra Móron

Újra Móron Hajnali negyed három volt az idő. Denke József törzsőrmester megbilincselte az őrizetest, bár erre igazából már nem lett volna szükség, csak a szabályzat előírásainak tett eleget... A folyosó végén, kivezetése közben Halvachs összeesett, s így a gépkocsivezetőnek be kellett az autóval tolatnia a kapualjba, hogy betehessék az eszméletlen embert a Skoda hátsó ülésére. Ezt a munkásőrök és Denke közös erővel meg is tették. Nem kellett hát sokat cipelniük őt a megkínzóinak... A fogolykísérő feltehetően a hátsó ülésre, a fogoly mellé ült: nem valószínű, hogy még egyszer hibázni akart volna ebben az ügyben. Az út legfeljebb tizenhárom-tizenöt percig tart gépkocsin Pusztavámról a móri tisztiőrsig, a rendőrautó körülbelül 02 óra 30-kor érkezett meg a Deák Ferenc utcába.

252 A gépkocsivezető behajtott az udvarba a jobb oldali nagykapun, egészen a teraszig. Krauzer rendőr, Csizmadia törzsőrmester és Denke törzsőrmester közös erővel kivette az élőhalott férfit a kocsiból, s feltámogatták a néhány lépcsőfokból álló feljáraton a teraszra. Az épületbe nem vitték be, noha lett volna bent, a rendőrök pihenőszobájában mód akár arra is, hogy ágyra fektessék. „Azt mink, hogy oda valaki bemenjen, lefeküdjön, nem engedtük volna meg!" mondta önérzetesen Krauzer Vilmos, az egykori fogdaőr több mint negyvenöt évvel az események után.

253 Hogy miért nem vitték le a Babirák Sándor, az egykori rendőrségi gépkocsivezető erre az éjszakára nem emlékszik, de miután - közlése szerint - abban az időben egyedül csak neki volt jogosítványa a móri rendőri állományban, valamint kizárólagos joga [!] a kapitánysághoz kihelyezett AC 634-es rendszámú tábori Skodát vezetni (és mivel abban az időszakban a szabadságolás vagy a betegállomány számukra elképzelhetetlen volt), nem kívánja cáfolni, hogy ő vett részt Denkével Halvachs beszállításában. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a rendőrségen gépkocsivezetői beosztásban szolgáló rendőröknek nem volt intézkedési jogkörük, azt határozottan tiltották is a számukra. - Babirák Sándor személyes közlése, 2003. január 9. Itt elmondjuk azt is, hogy azt a(z adatszolgáltatásra vállalkozó három egykori munkásőr által egyként közölt) feltevést, szóbeszédet, amely szerint a foglyot útközben a beszállító rendőrök biztos, hogy bántalmazták, nem tartjuk megalapozottnak. Halvachs Istvánnak a beszállításáig kialakult állapota, melyről képet alkothattunk magunknak az előbbiekben, ezt nem tette indokolttá a rendőrök részéről. Ráadásul mindezt semmilyen dokumentummal igazolni nem lehet. 253 Karuzer Vilmos személyes közlése, 2002. november 25. - Tovább „színesíti" a történetet Tamás Tibor közlése, amely szerint öt valamikor 1957 őszén egy alkalom-