Polgár Péter Antal: „Idő setétedék..." - Fejér Megyei Levéltár közleményei 30. (Pusztavám - Székesfehérvár, 2003)

A szökés

„azonban mi közre kaptuk. Egy esetben felém is ugrott, és én ekkor a géppisztolyom tusával mellbe vágtam." Ezután a foglyot bekísérték az irodába, ám ő - állítása szerint - kint maradt, és többnyire kint is tartózkodott az udvaron. „Én nem tagadom, egy esetben [!] géppisztolyom tusával nevezettet megütöttem, hogy rajtam kívül kik és hányszor ütötték meg rajtam kívül [sic!], ezt megmondani nem tudom."

220 Vajon a rendőrségen hazudott, vagy a katonai ügyész előtt? A legvalószínűbb az, hogy itt is, ott is azt tette! Kovács István ugyanis megpróbálta elbagatellizálni Halvachs megkínzásában játszott szerepét, pedig az a mi megítélésünk szerint meglehetősen komoly lehetett, hiszen Kovácsnak volt mit „kompenzálnia": ő - mint arra emlékezhetünk - 1956 őszén még a „másik oldalon", a bánya munkástanácsában, a bányászkövetelések egyik szószólójaként „exponálta" magát.

221 Ezért tehát az első adandó alkalommal jelentkezett munkásőrnek, hogy a kommunisták iránti lojalitásáról ismételten hitet tegyen. A Halvachs halálát okozó verésben vállalt gyászos szerepével bizonyította is, hogy hol a helye... Kovács őrtársa, Szűcs Imre még nála is lakonikusabban felelget a kérdésekre, s csak annyit ismer el, amennyit bizonyítani is tudnak vele szemben. Elmondása szerint ő csak fél órát lehetett bent a tanácsházán, „közben, míg én ott voltam, egy esetben akart [Halvachs] megszökni, azonban mi ebben megakadályoztuk, és ekkor összetűzés volt Halvachs és mi köztünk, mivelhogy erőszakoskodott."

222 Ugyanő aztán a Budapesten tett vallomásában tovább laposítja a dolgot, már arra se akar emlékezni, hogy kik voltak ott, akkor éjjel a tanácsházán. Csak azt tudja, hogy ő az őrizeteshez hozzá se ért! „Én konkrétan nem láttam azt, hogy Halvachs Istvánt pontosan kik ütötték, emlékezetem szerint Homoki József munkásőr és a többi őrség tagjai [!] is őt ütlegelték. Én magam egyáltalán nem nyúltam hozzá és nem láttam azt sem, hogy Moór Mihály rendőr törzsőrmester ütlegelte volna Halvachs István polgári egyént. Én legtöbbet a tanácsház udvarán tartózkodtam...(...) Azt láttam és állítom is, hogy Halvachs István erősen meg volt verKovács István vallomása, 1957. július 10. - U. o. 221 Ezt még az 1959-es, már említett rendőrségi jelentés is felemlegeti, megjegyezve, hogy az illető jelenleg munkásőr. - TH 150 368/1. 222 Szűcs Imre vallomása, 1957. július 11. - FML Brázik és tsai. A kiemelések tőlem, P.P. 223 Szűcs Imre vallomása, Kat. Ügy. 1957. aug. 9. -U.o. A kiemelés tőlem, P.P.